Kultúra Politika Sport Gyerek
Vélemény Vas Választás Archívum
   
DEBRECEN
A fejlődésért
Nyílt levéllel fordultak a Fidesz debreceni – városi, illetve országgyűlési – képviselői a helyi szocialistákhoz annak érdekében, hogy "a város fejlődése iránt érzett kötelességtudattól vezérelve" támogassák a a központi költségvetéshez előterjesztett módosító indítványaikat.
 

 
   
KÖRNYEZET
Magasságok és mélységek vándora
Makleit László és társai évek óta szisztematikusan másszák Európa legmagasabb hegycsúcsait, de néha a tengerek mélyére és barlangokba is leereszkednek. Az idén Skandinávia szépségeivel ismerkedtek meg, de jártak az Alpok legmélyebb barlangjában is. 

 
DEOL > Életmód > Környezet > Élhető világ
  Biomasszában jók vagyunk
 
Koroknai Edit | 2005. január 25., 14:19
 
Az olaj egyszer elfogy – ezt régóta tudjuk. Elfogy akkor is, ha az egyre jobb műszerek révén olyan helyeken is találnak, ahol néhány éve még semmit sem vettek észre. Hogy a készlet meddig elég, 40 vagy 100 évig, még nem tudni. Ez a pár évtized marad azonban arra, hogy más forrásokat keressünk magunknak: a fűtéshez, a világításhoz, a meleg vízhez, az autóknak és mindennek, amit mi mozgatunk – mesterségesen, vagy mi használunk – természetesnek véve.
 
A megújuló energiaforrásoké tehát a jövő, a jövőnk – ilyen a nap, a szél és a víz ereje, a föld hője, illetve a biomassza. Ezeket használhatjuk, azaz használhatnánk a mezőgazdaságban, a fűtésnél, a fürdésnél és számos más területen. Nyugaton az autópályák melletti zajvédő sávokra már napelemeket tesznek, kifejezetten áramtermelésre, az energiatakarékosan vagy környezetkímélő módon építkezőknek pedig sok helyen megtérítik a pluszköltségeiket. Mi mindettől még nagyon messze állunk, de vannak kísérletek: biogázüzemmel, szélmalommal vagy napkollektorokkal. A Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrumán egy egész központot akarnak megvalósítani, a megújuló energiaforrások bemutatására.
 
– Ennek az első elemei már készen vannak: kész a fotovillamos erőmű, háromféle napelemmel a tetőn, s amit ezek termelnek, azt az áramot betápláljuk az egyetemi hálózatba – magyarázta Grasselli Gábor docens, az agrárcentrum géptani tanszékének vezetője. Hozzátéve, hogy bár a 32 milliós beruházásra kaptak támogatást, annak nagy részét német és bajor társaság adta. – A további terveink megvalósításához 150 millió forintra lenne szükség. Ezt a központot egyrészt az egyetemi hallgatók miatt csináljuk, de legalább ennyire fontos, hogy iskolások és felnőttek is – előzetes bejelentkezés alapján – megnézhessék, megismerjék ezeket a dolgokat. A szemléletformálás nagyon fontos, ezt pedig a gyerekeknél kell elkezdeni. Mert nem szabad elfelejtenünk, hogy a fosszilis energiák, vagyis az olajkészletünk körülbelül 40 évre elegendő. Ez persze lehet pár évtizeddel több a kutatási technika fejlődése révén, de a készlet akkor is véges. Ráadásul ezek nagyon szennyezik a környezetet, miközben a megújuló energiákból a szükséges sokszorosával rendelkezünk. S ebből a szempontból is fontos, hogy ez utóbbiak az újratermelődésnél több szén-monoxidot, illetve szén-dioxidot használnak, építenek be a saját testükbe, mint amennyi az elégetéskor keletkezik. Az egész világ vonatkozásában biomasszából pedig a növények tizenhétezerszeresét állítják elő annak, mint amire szükségünk lenne
 
Megújuló energiaforrás a nap-, a szél-, a víz-, a geotermikus energia és a biomassza. Melyik jelentős ezek közül nálunk?
 
– A napenergia aktív (napelemmel, napkollektorokkal való hasznosítása) Magyarországon szerintem a déli országokhoz viszonyítva nem annyira jelentős, bár a napenergia több szempontból is fontos. Egyrészt az energiatermelésben, másrészt pedig a növények felnevelése miatt. Szélenergiában nem tudunk versenyezni például a dánokkal, vízből pedig nagyon kevés nálunk a műszakilag hasznosítható. A geotermikus energia hasznosítása az utóbbi években felgyorsult, bár gazdaságosságát rontja, hogy a kinyert hévíz kötelező visszapumpálásának magas az energiaigénye. Így eljutunk a biomasszához – ebben nagyon jók vagyunk, európai viszonylatban is. Csak épp a felhasználásával maradtunk le nagyon. Bimasszának nevezünk mindent, ami növényféleséget tartalmaz, növényi és állati termékeket és melléktermékeket. A biomassza a növények által keletkezhet, de szekunder forrása az állattenyésztés, és a feldolgozóiparból is származik biomassza. Ez az energiaforrás óriási mennyiségben van jelen az életünkben. Biomassza minden, ami biológiai alapon épül fel.
 
Én is biomassza vagyok?
 
– Igen. Mi is azok vagyunk.
 
S jó biomasszák az emberek?
 
– A biogáz előállítására mindenféle élőlény alkalmas. Hogy ez etikátlan lenne az élőlényekre nézve? Ennek a másik oldala, hogy vannak olyan veszélyes állati termékek, például a sertés trágyája vagy az, amit nem használunk fel élelmiszernek, amelyek veszélyes, nagyon veszélyes hulladékok. Ezeket meg kell semmisíteni. El lehet égetni, de ehhez újabb energia szükséges, így ennél sokkal jobb eljárás a biogáz előállítása. Ennek eredményeként a veszélyes hulladékból lesz egy normális, sőt hasznos hulladék, biotrágya, ráadásul a folyamat során még energiát is előállítunk. De hogy mitől jó egy biomassza, az egyrészt attól függ, hogy elégetéskor mennyi hő keletkezik, mekkora az energiatartalma, másrészt attól, hogy mennyi terem egy adott hektáron, a harmadik szempont pedig, hogy milyen az összetétele. Vannak ugyanis olyan, szilárd, eltüzelhető biomasszák, amelyek az első két szempontból nagyon jók, de foszfort vagy kéndioxidot tartalmaznak. Ez pedig a kazánt teszi tönkre. Magyarországon azonban az éghajlat- és talajviszonyok lehetővé teszik, hogy a biomasszából jól profitáljunk.
 
De nem tesszük.
 
– Most kezdjük. Terveink vannak egy komoly biomasszás erőműre, amikor a tüzelőanyagot fás szárú energetikai ültetvény adja. Ebből, ha meglenne, már komoly hasznot lehetne húzni. Kínában majdnem minden háztartásban van egy kis biogázreaktor − ezzel főznek, és mindenki büszke rá, hogy milyen jó kis biogázos reaktora van. De biomassza a tüzifa, az apríték is, és lehet kisbálával tüzelni, pelettel.
 
A felhasználás legegyszerűbb módja a tüzelés. Erre a célra lehet energiaerdőt ültetni, akác-, nyár- és fűzfából. 15-20 év alatt érik el a vágásérett állapotot, s a faanyag 40 százaléka hasznosítható az iparban, a többi meg masszának. A másik megoldás az energiaültetvény: ehhez kis dugványokat a talajba taposnak, amelyek 4 év alatt megnőnek, majd ez újra terjed. A folyamat ötször megismételhető. A növényeket lehet felaprítani és elégetni, azzal pedig áramot termelnek és hőt. Midezeken túl azért tartom ezt a legjobb dolognak, mert munkahelyet is teremt. Míg ugyanis egy ilyen típusú kis erőmű 300-350 embernek is munkát adhat, addig egy szélerőmű mindössze kettőnek. A másik nagyon fontos dolog a biogáz, ami alkalmas a veszélyes hulladékok, illetve a szennyvíz hasznosítására.
 
Ettől mi még nagyon messze állunk.
 
– Sok mindentől messze vagyunk. De például Nyírbátorban már működik biogáz üzem, növényi melléktermékekkel és állati maradványokkal. Lehet, nem volt szerencsés minden házba elvinni a gázt. Jobb lett volna, ha támogatjuk a nagyon korszerű kályhák megvásárlását. Falun régen minimális volt a hulladék, mert mindent felhasználtak, míg ma már falun is gyűjteni kell a hulladékot, mert oda is bekerült az ipari szemét. Például az eldobható palack, amelyet nem lehet normális menetben eltüzelni.
 
A mezőgazdaság az a népgazdasági ág, amely több energiát termel, mint amennyit felhasznál, helyesebben felhasználhatna. Mi emberek is innen, az állatokon keresztül kapjuk az energiát. De a szemléletünkön valóban sokat kell változtatni. Dániában például meghatározott, hogy egy ember egy évben mennyi energiát használhat fel. Ha ezt túllépi, bizonyos adókedvezményeket nem vehet igénybe. Ezzel kényszerítik a környezettudatos szemléletre, a megfelelő hőszigetelésre, az energiatakarékosságra az ott élőket.
 
De hogyan lehetne ilyesmire „kényszeríteni” vagy inkább ösztönözni minket?
 
– Pusztán támogatás kérdése. Azt hiszem, ön is, én is, ha nem kerülne sokkal többe, csak egy kicsit több saját munkát igényelne a biomasszával való fűtés vagy energiaellátás, áttérnénk rá. Jelenleg azonban körülbelül a kétszeresébe kerül ez a hagyományos rendszernek. Sok esetben pedig megvalósíthatatlan is, mert például nincs hol tárolni a fát. Pedig a lakóházaknál azért is nagyon fontos ez, mert a gáz egy idő után el fog fogyni, s miután egyre kevesebb van belőle, egyre drágább is. Egy 8 négyzetméteres napkollektor éves átlagban egy 4 fős család melegvíz-igényének 60 százalékát fedezni tudja. A probléma azonban mindig a gazdaságossággal van, mert itt nagyon hosszú a megtérülési idő, s támogatás nincs. Helyesebben van valami, de az a keret általában már márciusra elfogy, miközben Németországban, Ausztriában az ilyen rendszerek beépítésének költségeit teljes mértékben megtérítik. Amíg ez nem válik iparszerűvé nálunk, addig drága marad és nagyon sok utánajárást igényel. Pedig nagyon jó lenne, ha az emberek rászoknának arra, hogy biomasszát használnak a tüzelésre.
 
Lát esélyt arra, hogy rászokjunk?
 
– Igen. Debrecenben ugyan még csírája is alig akad ennek. Néhányan kísérleteznek ugyan, például földhővel is, de ezek mind egyéni kezdeményezések, és nincs hozzá támogatás. Pedig ha elindulna a folyamat, minél többet használnánk ezekből a dolgokból, például a napelemekből, akkor egyre olcsóbban hozzá lehetne jutni. Már létezik olyan kabát és sátor, amelyikbe napelemet építenek. A kabátban így például a mobiltelefont fel lehet tölteni. S hogy a mobiltelefon káros? Azért nem szabad elfelejteni, hogy a mobil már nagyon sok ember életét mentette meg.
 
Ám mindezeken túl nem győzöm hangsúlyozni, hogy mindez a munkahelyteremtés szempontjából is nagyon jelentős. Mert azoknak az embereknek − főleg kistelepüléseken élőknek −, akik kiestek a mezőgazdaságból, munkát lehetne adni, például az energiaerdők, illetve energiaültetvények révén. Pontosan a legalacsonyabb képzettségű, ám annál szélesebb munkanélküli rétegnek.


 
 
 
 
 A cikk nyomtatása   |   A cikk küldése E-mailben

 

| << Vissza a főoldalra | << Vissza a rovatoldalra |
 
 
| Impresszum | Médiaajánlat |

Az oldal generálása 0.0063309669494629 másodpercig tartott.