Politika Sport Életmód Gyerek
Vélemény Vas Választás Archívum
   
KÖNYV, FOLYÓIRAT
Bohém bohóságok
 
Van egy képünk a csehekről, akik ülnek a kocsmában, sört isznak, és szerelmesek az életbe. ©vejk szülőatyja, Jaroslav Haąek írásaival ehhez még hozzá is tesz: harsány humort, ami A szerencsétlen rendőrfőnök című kötetben olvasható elbeszéléseit jellemzi.
 

 
   
GASZTRONÓMIA
Nem csak szakácsoknak
 
Sokan panaszkodnak a szakmát mesteri szinten művelők között arra, hogy a szakácsképzés rendkívül alacsony színvonalon folyik. Ezt a hiányt enyhíti a Szakácsok könyve című kiadvány, mely azonban nem csupán a szakácskodást hivatásszerűen űzőket szólítja meg.
 

 
   
KÖNYV, FOLYÓIRAT
Napsütés és árnyék Terézanyuval
 
Író-olvasótalálkozók alkalmával általában a meghívott életéről, munkásságáról, vagy az írásművészet által kiváltott érzésekről esik szó. A népszerű Rácz Zsuzsa debreceni látogatásakor azonban az írói hivatás árnyoldalai is megvilágosodtak…
 

 
   
KÖNYV, FOLYÓIRAT
Nyitnikék
 
Sorsfordítás, nyitottság, lelkesedés – ezek az új, Crossroad életvilág magazin hívószavai. Aikido itthon, barátság a tajgán, hűvös szinglisors és a másnapi borízű élmény – világjártakkal pillantunk a tavaszi lapszámban a kulisszák mögé.
 

 
   
KÖNYV, FOLYÓIRAT
Lemezlovaglás
 
Tekinthetjük a véletlen művének, de direkt marketingfogásnak is, hogy politikai rendszerünket vizsgálgatja különböző aspektusokból a 3+1 lemezben gondolkodó Bëlga. Az áprilisi WAN2 címlapfigurái nem csak e tekintetben hagyják bizonytalanságban az olvasót.
 

 
   
KÖNYV, FOLYÓIRAT
Múzeumi mustra
 
A belváros szívében már 1930-ban megnyitotta kapuit a Déri Múzeum, kutatók sora gyarapítja az állományt, számlálva a világ kincseit. A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve a szakmai hűségről mesél. A legújabb kötet bemutatja a múzeum minden szegletét.
 

 
   
KÖNYV, FOLYÓIRAT
Napló a költészetről
 
A költészet értelméről, hasznáról tulajdonképpen azóta vitatkoznak, mióta az irodalom megjelent az emberi kultúra színterén. Filip Tamás a Magyar Napló áprilisi számának első oldalán a költészet megkérdőjelezhetetlen jelentősége mellett érvel.  

 
   
KÖNYV, FOLYÓIRAT
Mindent vagy semmit
 
Esélyegyenlőség, azonos bánásmód és elbírálás. A szociológus, politikus Lévai Katalin új regénye, Hírnév – Új élet kezdődik címmel immár azt a világot mutatja be, ahol mi nők is sikeresek és elismertek lehetünk. De vajon elég erősek vagyunk?
 

 
   
KÖNYV, FOLYÓIRAT
Mitikus lények meséje
 
Két különös lényről, Irijámról, a halkirálynőről és Jonibéről, a madárkirályról szól A herceg álma című kötet szerzőjének új verses meséje. Schein Gábor mítoszok világát idéző történetében e két teremtő hatalommal bíró lény egymásra talál és nászt ül.
 

 
   
KÖNYV, FOLYÓIRAT
Bús-novellák, elégedett olvasók
 
A magyar kultúra napjához kötődő debreceni ünnepségsorozat záró rendezvényét, melynek vendége Bús Anikó író volt, a Méliusz-központ tartotta meg. Bebizonyosodott, hogy kultúránk színvonalának növekedésében elodázhatatlan szerepe van irodalmunknak.
 

 
DEOL > Kultúra > Könyv, folyóirat
  Galamb, Troppauer és a többiek
 
bigtom | 2005. január 28., 11:16
 
Kölyökkoromban minden keddi reggelen izgatottan közelítettem a suli melletti trafik felé. Csaba bácsi mindig kérés nélkül nyújtotta át a Füles legfrissebb számát. Izgalmam elsődleges oka nem az volt, hogy megfejtsem a rejtvényeket, fejtörőket vagy elolvassam a Tanár úr kérem rovat tanulságos írásait. A hetente folytatásokban közölt képregények miatt vettem a lapot. Akkoriban a rajzolt történetek fanatikusaira rossz idők jártak, a fent említett sajtóterméken kívül csak a Pajtás közölt néhány saját, de főleg a francia Pif-ből átvett sztorikat. A Rejtő regényeket „megrajzosító” Korcsmáros Pál a legjobbak közé tartozott, s tartozik még ma is, jóval halála után.
 
Két merész fiatal(?)ember úgy gondolta, a mester munkái ma is megállják helyüket, s két éve nekiláttak, hogy megvalósítsák dédelgetett tervüket. Némiképp „felturbózva”, színesben és A 4-es méretben kezdték közölni a Rejtő-sorozat mára már klasszikussá vált, eredetileg a hatvanas évekből származó gyöngyszemeit. A nyitó Elátkozott part, majd az azt követő A három testőr Afrikában után tavaly karácsonyra megjelenő Az előretolt helyőrség méltán aratnak egyre nagyobb sikert.
 
Sajnos az évek során elkallódtak a Füles-ből gondosan kivágott és bekötött képregényeim, így nem tudom összehasonlítani a mostani verziókat az akkoriakkal. Garisa H. Zsolt és a színezést végző Varga "Zerge" Zoltán elmondásuk szerint változtattak itt-ott a szövegen, de csakis az érthetőség kedvéért. Azon kívül korhűvé tették a kockákon felbukkanó járműveket, a Korcsmáros által ábrázolt hatvanas évekbeli verdákat jó harminc évvel korábbiakra cserélték. Sőt, rajzoltak néhány teljesen új képet is, melyekről még szakavatott szem sem képes megállapítani, hogy nem az originál verzióból valók. Az már Korcsmáros zsenijét dicséri, hogy milyen jól mutatnak a rajzlapnyi oldalakon az egykor sokkal kisebb méretben közölt alkotások.
 
Tudjuk, Rejtő történetei meglehetősen egy kaptafára készültek. Mindig van bennük egy vagy több keményöklű, ám az igaz ügyért bármikor kiálló zsivány, egy zsarnok légiós kiképzőtiszt, egy ártatlanul elítélt arisztokrata, meg az ő bátor és bájos húga, s ezenkívül jópár gonosz, rovott múltú egyén. Az előretolt helyőrségbe keveredett Galamb helyébe léphetne akár Csülök vagy Gorcsev Iván is, a cserét senki sem venné észre. Ezek a figurák Ilf és Petrov minden hájjal megkent Osztap Benderének távoli rokonai az irodalomban. A súlyos pofozkodások, a métereket repülő százkilós csirkefogók pedig a C-szériás filmek örök sztárját, Bud Spencert idézik.
 
Én egy-két nap alatt, egyszerre rágtam át magam a tervezett sorozat eddig megjelent részein. Illetve dehogyis rágtam, inkább faltam az oldalakat, időnként hangosan fel-felröhögve. Nem hiszem, hogy volt még egy olyan képregény rajzoló nálunk, mint Korcsmáros Pál, aki ilyen elevenen, ennyire lényegre tapintóan ültette át képekre a P. Howard által papírra vetett történeteket. Alakjai felérnek egy szociális tanulmánnyal, nem lennék meglepve, ha kiderülne, hogy Rongy Elek, Kvasztics Fedor vagy a Török Szultán modelljeiként bizonyos vendéglátóipari egységek törzsvendégei szolgáltak.
 
Hírlik, hogy készül a képregények stílusához hű egész estés Rejtő-rajzfilm is. Az talán végre méltó mozgóképes megjelenítése lesz ezeknek a pergő ponyváknak, mert az eddig elkészült, hús-vér színészeket felvonultató adaptációk egyértelmű kudarcnak bizonyultak. Garisa és Varga igazi hagyományőrzők a maguk módján, tisztelettel kezelnek egy mostohán kezelt műfajt. Reméljük lesz kitartásuk végigvinni azt, amit elkezdtek.
 
(Rejtő Jenő-Korcsmáros Pál: Az előretolt helyőrség, Képes Kiadó, 2004 )


 
 
 
 
 A cikk nyomtatása   |   A cikk küldése E-mailben

 

| << Vissza a főoldalra | << Vissza a rovatoldalra |
 
 
| Impresszum | Médiaajánlat |

Az oldal generálása 0.015890836715698 másodpercig tartott.