A fiatal házaspár, Bátfai Erika és Bátfai Norbert néhány éve elhatározta, hogy olyan szórakoztató formájú tudásanyagot szeretnének a gyerekeknek átadni, amelyből a kicsik játék közben sajátíthatják el az informatika és a programozás alapjait. A házaspár viccesen úgy fogalmaz, megszületett első gyermekük: Jávácska.
– A történet 2000-ben kezdődött, amikor elhatároztuk, hogy megpróbálhatnánk a gyerekekhez közelebb hozni a programozást. A Java nyelv választása kézenfekvő volt, így meg tudtuk szólítani a Lego robotokat, a mobiltelefonokat, az asztali gépeket, és az egész Internetet. A projekt neve a Java becézéséből lett a Jávácska. Eleinte füzetkoncepcióban gondolkoztunk, minden füzetben lett volna egy informatikai mese, amihez kapcsolódik gyakorlati, és elméleti rész, a végén tesztek – emlékszik vissza a kezdetekre Erika, aki könyvtárosként dolgozik.
A továbblépés 2002-ben történt, amikor megnyertek az egyetemmel közösen egy ITEM pályázatot. Munka közben két gyerekcsoporton „tesztelték” a programot: egyrészt 9-14 évesek önkénteseken, másrészt a gyakorló általános iskolában, szakköri keretben, homogén csoporton. A próba során a projekt a korábbi elmélet-gyakorlat ismeretátadó füzet helyett átalakult egy szórakoztató és ismeretátadó blogba rendezett sci-fi regénnyé, ami egy 11 éves kislány, Barát Virág naplóregénye. A történet úgy indul, hogy 2009 december 4-én a Tejútrendszer egyik spiráljának belső pereméről „igen értelmes” jeleket fognak. A jelek forrása a Barát ikerpár, akik hihetetlen kalandokba bonyolódnak, mert amit elképzelnek, sokszor valóra válik. A helyszín Nagyatom városa, amiről kiderül idővel, hogy a gyerekek különleges képességei miatt jött létre. A cselekmény az iskola kilenc hetét öleli fel. Az életszerű szituációkat a gyerekek úgy élik meg, mintha ők maguk lennének a főszereplők. Rengeteg illusztráció került a kötetbe, számos szakmai lektor bírálta könyvet, melyben külön részeket szenteltek a szerzők a Java-programnak, az Internetnek, a természettudományos ismeretterjesztésnek, például, hogyan működik az atomreaktor, de emellett matematikai, biológiai vetülete is van. Ám minden új információt izgalmas történetbe ágyaztak a szerzők.
S hogy mit is tud a Jávácska?
A Jávácska vortál egy vertikális informatikai gyerekportál, ami a könyvvel együtt újszerű oktatási formát alkot. (Míg a portálok általános gyűjtőoldalak, a vortál egy bizonyos témának a szűkebb és mélyebb internetes elérhetősége.)
Informatikusként az én célom az volt, hogy a technológiai innovációt minimum ismeretterjesztés formájában, minél fiatalabb életkorban visszacsatoljuk az oktatásba, és ezzel tovább fokozzuk az informatika fejlődésének sebességét – teszi hozzá a portál „szülőapja”. Erika könyvtárosként egy multifunkcionális oktatási platformnak tekinti a Jávácskát, amit mindenki olyan mértékben használ, amennyire képes. Ha kell, akkor könyvet olvas, vagy csak böngészi a vortált, közelebb kerül a programozáshoz, ám a következő generáció munkavállalói képességét is segíteni fogja, ha minél hamarabb ismerkednek meg e gyerekek az informatikai rendszerekkel.
A könyv címe, Fantasztikus programozás – teljesen demokratikus módon született: több verzió közül a gyerekek szavazták meg. A végeredmény le is tölthető ingyenesen a Jávácska honlapról pdf-formátumban, illetve könyv alakban is megjelent, ami a Jávácska vortálon meg is rendelhető. Az alkotók sorozatnak tervezik a regényt, mivel a tizenéves fiúk nem szívesen olvasnak lányregényeket, a következő könyv Lábrády Márió naplója lesz, ami csillagászatról szól, és tervben van a Lego robotokkal foglalkozó Fazekas Igor beszámolója is. A további kötetek mindegyikére igaz, hogy egy különleges gyermekcsapat naplóregénye. De ez csak egy része a Jávácska vortálnak. Ehhez kapcsolódnak más szolgáltatások is, úgy mint szimulációs és mobilra tölthető játékok, gondolkodtató feladatok, de akár saját Lego robotot is készíthetnek a gyerekek. Ha pedig a Jávácskával nem a szórakoztatást, hanem az ismeretterjesztést célozza a felhasználó, akkori is talál tanári szakköri segédanyagokat, kézikönyveket a vortálon.
– Természetesen a Jávácskát nem fejeztük be teljesen, folyamatosan fejlesztjük, hogy naprakész legyen – teszi hozzá Norbert. A sci-fi történet vázára tettük rá a tudásanyagot. Tudáskonzerveket készítettünk, hogy legalább ismeretterjesztés formájában találkozzanak a gyerekek olyan témákkal, mint az atomerőmű, a mobiltelefonok, az internet működése,
Szeretnénk, ha iskolai szakkörök keretében ismerkedhetnének a gyerekek a programmal, míg a tanárok kezébe oktatási segédanyagokat kívánunk adni. A könyvtáros közösségekben is tarthatnak ilyen foglalkozásokat, ami után a gyerek önállóan is tudja használni a Jávácskát.
Nem kell mindent érteni a könyvben, az is jó, ha legalább alapfogalmakkal tisztában lesznek a gyerekek. Nem gondoljuk azt, hogy mindenkinek programozónak kell lennie. Építünk egy tanárra, egy felnőttre, egy bitmanó felügyeletére. A bitmanó, betűmanó elnevezés egyrészt játékos, ám mégis az informatika területéről származik. A Bitmanó az, aki már egy kicsit is tud programozni, ért az informatikához., míg aki tud írni, olvasni azt betűmanónak nevezzük. A gyerekek számára ezek a kategóriák fontosak, azt jelentik, hogy valamire már ők is felesküdtek, tartoznak egy közösséghez.
Kapcsolódó link:
A Jávácska honlapja:
