Kultúra Politika Sport Gyerek
Vélemény Vas Választás Archívum
   
ÉLETMÓD
Nyugdíjemelések
Az emberi emlékezet igen szelektív és nem is pontos. Tudjuk, hogy a nyugdíjak növekszenek, ráadásul meghatározott képletek szerint, amelyeket az aktuális kormányok csak úgy tudnak befolyásolni, hogy növelik a bért és csökkentik az inflációt.
 

 
   
ÉLETMÓD
Turkáló-körkép
 
Egyeseknek felcsillan a szemük, mások undorral gondolnak mások levetett gönceire. A turizásnak mindenesetre van egy feelingje, amit nem érthet meg, aki még nem próbálta ki. A debreceni kínálatot szemlélve betértünk néhány használtruha-üzletbe. 

 
   
ÉLETMÓD
Múljon már a tél!
 
Előbújt a medve a zenekar furgonjából. Fekete birkaszőr volt a hátára terítve, arcán valami fura, szőrös maszk. Közénk állt és nézte-nézte a körben álló gyerekeket, akik a Zsuzsi vonattal érkeztek ide, Hármashegyaljára ezen a hűvös szombati napon. 

 
   
ÉLETMÓD
Káprázatos kalandtúra
 
Hadihajón aludni, felmászni egy tűzhányóra, indiánokkal vacsorázni, megcsodálni Robinson Crusoe szigetét, parolázni trónörökössel és elnökkel. Mindez csak töredéke annak a sok fantasztikus élménynek, amelynek részese lehetett egy debreceni leány.
 

 
DEOL > Életmód
  Harc a kilók ellen
 
Cseke András | 2005. június 02., 15:15
 
A XXI. század népbetegségének jósolják, s egyelőre úgy tűnik, minden adott ahhoz, hogy a prófécia beteljesüljön. A túlsúly és az elhízás tekintetében aggasztó képet mutatnak a statisztikák, a „jóból” mi, magyarok sem maradunk ki. A legfrissebb felmérések szerint ugyanis a világ legfejlettebb államainak sorában hazánk az ötödik helyen áll az elhízás tekintetében.
 
Magyarország évente 10 milliárd forintot költ az elhízás, vagy annak következményeként kialakuló betegségek gyógyítására, azok finanszírozására. Hatmillió magyarnak van ugyanis súlyfeleslege, 37 százalékuk túlsúlyos, míg 23 százalékuk elhízott. A jövőre nézve nem sok optimizmusra ad okot, hogy minden harmadik gyermeknek van súlyfeleslege. A túlsúly pedig számos más, súlyosabb betegség kockázati tényezője. A leggyakoribb a felnőttkorban jelentkező cukorbetegség, amelynek előfordulása 80-90 százalékos. Az elhízásban szenvedők 60-70 százalékánál alakul ki magas vérnyomás, szerencsére azonban a betegek felénél normalizálódik a testsúlycsökkentést követően. Gyakori társbetegség a szív koszorúerének meszesedése is.
 
A túlsúly kialakulásának oka, hogy a szükségesnél több energiát viszünk be a szervezetünkbe, a felesleg pedig zsír formájában raktározódik. Nem megfelelő arányban vesszük tehát magunkhoz a tápanyagokat, a zsírfogyasztásunk az ideális 30 százalék helyett a 40 százalékot is meghaladja, míg a kívánatos szénhidrát-bevitel 55-58 százalékos arányától több mint tíz százalékkal marad el. A hozzáadott cukorfogyasztás is 14 százalék az ideális 10-hez képest. Az arányok eltolódása a kalóriabevitel növekedését, így a túlsúly kialakulását eredményezi. A kelleténél jóval kevesebb zöldséget, és gyümölcsöt fogyasztunk, amely egyes vitaminok hiányához is vezethet. Ha klinikai tünet nem is jelentkezik, a fáradékonyság, a betegségekkel szembeni ellenállóképesség romlása mindenképp ennek a ténynek a számlájára írható. Ugyanakkor két-háromszorosa az egészségesnek a konyhasó-bevitelünk, főként az ételek utánsózása és a tartósított élelmiszerek fogyasztása miatt. A félkész, instant élelmiszerekben lévő tartósító, színező, állományjavító szerek nincsenek jótékony hatással szervezetünkre. Mindemellett kevés folyadékot iszunk, pedig szervezetünknek naponta két-három literre lenne szüksége vízből, gyümölcslevekből, vagy például cukor nélküli teából. Az egészséges mennyiségnél alkoholból is több fogy hazánkban, amely jelentős energiabevitelt jelent. A helytelen táplálkozás mellett a túlsúly kialakulásának kiváltó okaként említhető az örökletes hajlam, a központi idegrendszerben jelentkező rendellenesség, és a mozgásszegény életmód is.
 
Az emberi szervezetben a zsírsejtek száma már gyermekkorban kialakul. A súlyfelesleg jelentkezésével ez az érték többnyire nem is változik, mindössze a sejtek mérete kezd el növekedni – legfeljebb két-háromszorosára. Súlyos elhízás esetében, amikor a zsírsejtek már nem képesek további raktározásra, termelődnek további zsírsejtek, amelyektől aztán már semmilyen súlycsökkentő módszerrel nem lehet szabadulni.
 
Az egészséges testsúly eléréséhez a megfelelő étrend, táplálkozási szokás kialakítása az egyetlen megoldás. Csodadiéták ugyanis nem léteznek, a színes újságokban és a televíziós műsorokban hirdetett módszerek csaknem mindegyikéről kiderül előbb-utóbb, hogy az egész nem más, mint ügyes üzleti fogás. A szakemberek egyébként sem szívesen használják a fogyókúra kifejezést, az ugyanis valamilyen rövidebb-hosszabb ideig tartó folyamatot jelöl. A sikeres és tartós testsúlycsökkentés viszont életmódváltást igényel, két hónapnyi „kapszulázás” azzal nem helyettesíthető. Tévhit az is, hogy koplalással megszabadulhatunk a felesleges kilóktól. Logikusan végiggondolva belátható, hogy a napi egyszeri étkezés inkább további súlygyarapodáshoz vezet, fogyáshoz semmiképp. A szervezetünk ugyanis sokkal intenzívebb raktározásba kezd, ha csak ritkán juttatunk be tápanyagokat, mintha folyamatosan adagolnánk azt a minimálisat, amelyre valóban szüksége is van. A napi fél kilogramm leadását tartják egészségesnek a szakemberek. Miután az esetek döntő többségében a súlyfelesleg nem rövid idő alatt halmozódott fel, így annak természetes leadása sem lehetséges néhány nap, pár hét alatt. Bár a gyors súlyvesztésre ugyan van lehetőség különféle eljárások, módszerek segítségével, azzal számolnunk kell, hogy a leadott kilóknak könnyen a duplája jöhet vissza a kúra végeztével. A testsúlycsökkentés esetén a szervezetbe napi 1200-1500 kalória bevitele ajánlott, amely dietetikus segítségével összeállított, személyreszabott étrend kialakításával érhető el. Extrém esetben naponta 800 kalóriára csökkentik az energiafelvételt, ez azonban csak intézetben, orvosi felügyelettel, gyógyszeres kezelés formájában történhet. Érdemes a kúra elindítása előtt egy megelőző belgyógyászati laborvizsgálatot is elvégeztetni.
 
A testsúlycsökkentés kulcspontja, hogy olyan személyreszabott zsírszegény étrendet állítson össze a szakember, amellyel meg lehet valósítani a kívánatos negatív energiamérleget. Tudni kell, hogy mikor, mit, mennyit szabad enni, és hogyan célszerű elkészíteni az ételeket. A Magyar Tudományos Akadémia munkatársai 1987-ben sorba szedték azokat a szempontokat, amelyek az egészséges táplálkozáshoz szükségesek. Annak megfelelően étkezésünk legyen sokszínű, az alapanyagokat is változatosan válasszuk ki. Kerüljük a zsíros ételeket, zsír helyett süssünk alufóliában, cserépedényben vagy mikrohullámú sütőben. Rántás helyett készítsünk habarást, ne sózzuk utólag az ételt, konyhasó helyett inkább fűszernövényekkel ízesítsünk. Hetente csak egyszer, az étkezés befejező fogásaként együnk süteményt, naponta fogyasszunk zöldség-gyümölcsféléket és mintegy fél liter alacsony zsírtartalmú tejterméket. A teljes kiörlésű kenyér-, és tésztaféléket részesítsük előnyben, kerüljük a cukorral készült üdítőket. A napi 1 deciliter vörösbor elfogyasztását kimondottan egészségesnek ítélik meg a szakemberek. Szintén tévhitből adódóan sokan a diabetikus készítményeket vásárolják azért, hogy a cukorfogyasztás révén elkerüljék a többlet energiabevitelt. Csakhogy azok az ételek ugyanúgy hízlalnak, mert a bennük lévő cukorpótló anyagok energiaértéke csaknem megegyezik a természetes cukoréval. Cukorpótlók helyett a mesterséges édesítőszerek használatával tehetünk többet egészségünkért. A napi ötszöri étkezés javasolt, a klasszikus időbeosztás szerint. Vagyis: reggeli, tízórai, ebéd, uzsonna, vacsora. Ebből legalább egyszer zöldséget, gyümölcsöt kell fogyasztani.


 
 
Értékelje a cikket 1-től 5-ig:
A cikk osztályzata az eddigi szavazatok alapján:
4.32
 
 
 A cikk nyomtatása   |   A cikk küldése E-mailben

 

| << Vissza a főoldalra | << Vissza a rovatoldalra |
 
 
| Impresszum | Médiaajánlat |

Az oldal generálása 0.015216112136841 másodpercig tartott.