Politika Sport Életmód Gyerek
Vélemény Vas Választás Archívum
   
KULTÚRA
Filmkritikák és -ismertetések
 

 
   
FILM
Sablonos szinglimese
 
Az erőltetett helyzeteket a Minden kút Rómába vezet című filmben a színészi játék sem kompenzálja. Josh Duhamel (Nick) semmi emlékezetessel nem lepi meg nézőjét, Kristen Bell (Beth) pedig egyetlen szemszögből sem tűnik különleges karakternek.
 

 
   
FILM
Filmklub a Tepsiben
 
Beretvás Gábor fejébe vette, hogy újabb színfolttal gazdagítja a debreceni filmes élet palettáját, filmklubot szervez tehát, amely, saját alkatához illően, legalább annyira szól a társas élet ápolásáról, mint a filmek iránti szenvedélyről.
 

 
   
ZENE
Levéltitkok háborúban, békében
 
Semmi sem ápolja úgy a szépséget, mint a boldogság – mindez valóban érvényes a svéd Lasse Hallström új filmjére. De mielőtt elhinnénk, hogy a mozivászonra csak a jókedv termett, vegyük számba, mitől szenvednek a Kedves John! című filmben.  

 
   
FILM
Soha rosszabb Szemlét!
 
A 2010. február elején zajlott 41. Magyar Filmszemle Arany Orsó nagydíját a debreceni Hajdu Szabolcs nyerte, aki Bibliothéque Pascal című filmjével emellett megkapta a külföldi kritikusok által felajánlott Gene Moskowitz-díjat, a Diákzsűri nagydíját.
 

 
   
FILM
Pszichokatona álküldetésen
 
Paranormális képességekkel rendelkező, az elme erejével harcoló jedik küzdenek egy békésebb világért a Kecskebűvölőkben. A hippi-életérzésből merítő kiképzés egyik legtehetségesebb parafazonjaként George Clooney próbálgatja tudatalattijának erejét.
 

 
   
DVD
Kettős hatás
 
Szinte nincs olyan ember, aki ne vonzódna valamilyen szinte szégyelnivalóan gyermeteg dologhoz: legyen az nosztalgiát ébresztő tárgy, vagy egy hely, melyhez kötődik. Sokan vannak így kultfilmekkel is, melyek egyenesen ellenséges táborokra osztják a Föld lakosságát.
 

 
   
FILM
Nosztalgia-bérlet
 
A „Budapesti tizenkettő” filmjeiből válogatnak újra az Apolló mozi Art termében: filmvetítések, videobemutatók várják a diákokat és a művészfilm kedvelőket a Debreceni Ifjúsági Archív Filmklubban. A környezet ismerős, az árak barátságosak.
 

 
   
FILM
A menny ígérete
 
Szívszorító, látványos és drámai filmet készített az új évezred első évtizedének egyik amerikai bestselleréből a 2001 óta világhírű filmrendező, Peter Jackson. A Komfortos mennyország című regény filmváltozata mindvégig hű az író alapkoncepciójához.
 

 
   
FILM
Betervezetlen hiba
 
Új filmes műfajban próbálta ki magát Antal Nimród, aki a páratlanul sikeres Kontroll után egy horrort rendezett. A heist filmnek mondott Szállítmánynak most nagyobb a tétje, hisz a 25 millió dolláros büdzsé mellé a filmrendező kiváló színészgárdát is kapott.
 

 
DEOL > Kultúra > Film
  Világhírű dokumentumfilmünk, a Hortobágy
 
Deol | 2003. június 04.
 
Az 1973-ban létesített Hortobágyi Nemzeti Park harmincadik évfordulóján a Hortobágy dokumentumfilm alkotóira emlékezünk.
 
Huszadik századi irodalmunk egyik legnagyobb prózaírója, Móricz Zsigmond (1879–1942) a húszas évektől a hortobágyi pusztán élők sorsának kiemelkedő ábrázolója. Őt kereste fel 1934-ben Georg Höllering (1897–1980), a pusztán egykor járt osztrák filmrendező, aki előzőleg filmriportot akart forgatni a Hortobágyon. Tervét módosítva az írót olyan történet megírására kérte, mellyel a már felvett mintegy 17 ezer méter filmjét keretbe foglalhatja. Móricz a nagy feladatot elvállalta. Ecsedi István múzeumigazgatóhoz írt levelében mindenkit kért, „...aki akar ebben a honmentő munkában nekem segíteni...”. A szereplők ismeretében a rá jellemző lendülettel és alapossággal 1934-ben megírt novellája a Komor Ló (alcíme: A Hortobágy legendája). Remekműve a dokumentumfilm kerettörténete. Alapgondolata: a pusztán lakók életét az oda betörő technika mélyrehatóan megváltoztatja. Művét legendával, kultúrával, szerelemmel gazdagította.
 
Höllering biztos minőségérzésével a film zenéjének megírására Lajtha László (1892–1963) zeneszerzőt kérte fel. A nemzetközileg elismert népzenekutató 1910-től a tiszta és ösztönös éneket sugalló mintegy 1500 magyar dallam gyűjtője. Lajtha a helyszínen felvett históriai jelentőségű népdalokkal és kísérőzenével (a Budapesti Hangversenyzenekart Vaszy Viktor vezényelte) a film művészi hatását nagy mértékben növelte. Zeneműve a Hortobágy film-kísérőzene, op. 21. (1935).
 
A szereplők? Kizárólag pásztorok. A pásztorfamíliában nevelkedett legendás Czinege János csikós-gulyás számadó az író barátainak kitartó kérlelésére feledte régebbi kijelentését: „Rólam csak a családnak lehet képe, nem az idegeneknek.” A pusztának több ezer jószágát bojtárjaival őriző, páratlan megfigyelőképességű első számadója olyan természetességgel, magabiztossággal alakította szerepét, amilyenre csak felkészült színész képes. A friss eszű és büszke lelkű pásztorokkal a puszta élete jelent meg.
 
A hangosfilm festői képeinek kitűnő operatőrei Schäffer László, Haar Ferenc. Ez az egyetlen film, amely a régi Hortobágy gazdag madárvilágát, remek őshonos állatait, a jószágok terelését, legelését, párosodását, világra jöttét, az utolsó hídi vásár forgatagát a maga teljességében kora tavasztól késő őszig bemutatta. A hanghatások mértéktartó alkalmazása – kolompszó, gólyák kelepelése, lódobogás, szekér zörgése, táncolók kurjongatása – Lohr Ferenc érdeme. Móricz Forog a film a Hortobágyon nagyszerű tudósításából a film műhelytitkai is megismerhetők.
 
A magyar irodalomban új minőség, mozgóképre szánt, sajátos művészi vonásokat felmutató epikus mű született. Móricz stílusa novellájának kezdő szavaival jellemezhető: „Hajnalodik. A Hortobágy harmincezer holdas háta végigvonaglik.” A hallgatag pásztorok szűkszavúságával teljesen azonosak két-három szavas mondatai. Érthető, hogy veretes szövegének megfilmesítése a külföldi rendező számára alig leküzdhető akadályt jelentett. Az alkotók csalódottságából eredő viták s a megérdemelt támogatás elmaradása ellenére Höllering a saját vállalkozásában forgatott filmet 1936-ban mégis bemutatta. Az irodalom, a zeneművészet, a filmművészet különbözőségeiről szól ez a korabeli filmjeink színvonalát felülmúló alkotás. Jelentőségét utóhatása bizonyítja. Ősét, a tolnai pásztort számon tartó Illyés Gyula Hídi vásár költeményében az őshazai típusokkal egy egész nemzetet biztat új honfoglalásra. Műve a Hortobágy hatására 1943-ban született.
 
Irányadó filmkritikusoknak kevéssé köztudott megállapítása: a dokumentumfilm előfutára a cinéma verité-nek (a valóságos élet megjelenítésére törekvő francia művészeti irányzat az 1960-as években – a szerk.). A Brit Filmművészek Szövetsége Regent Street-i mozijának jubileumi bemutatójára (1974) a londoni filmkritikusok a Hortobágyot választották. A közönség a világ egyik első dokumentumfilmjét – később Erzsébet királyné is megnézte – viharos tapssal ünnepelte. Nemeskürty István művelődéstörténész publikációjában (1982) közölt meglátása: „A Hortobágy a dokumentumjellegű realizmus kiváló emléke.”
 
Első nemzeti parkunk igazgatóságának a puszta művelődéstörténeti értékeit ismertető 1998. évi előterjesztésében ez a film is szerepelt.
 
A párizsi székhelyű világörökség bizottság 1999. évi értékelése szerint a Hortobágyi Nemzeti Park kulturális tájként a világörökség része.
 
A film rendezője 1967-ben ismét megjelent Debrecenben, ahol az egykori szereplők körében levetített filmjét hazánknak ajándékozta. Itt az ideje, hogy a nemzetközi mezőny híres műveivel – mint a Nanook, az eszkimó (1922), Jean Rouch afrikai dokumentumfilmjei – együtt emlegetett tanulságos, felejthetetlen élményt jelentő Hortobágyot hét évtized után széles körben itthon is megismerjék.
 
Masits László


 
 
Értékelje a cikket 1-től 5-ig:
A cikk osztályzata az eddigi szavazatok alapján:
4.48
 
 
 A cikk nyomtatása   |   A cikk küldése E-mailben

 

| << Vissza a főoldalra | << Vissza a rovatoldalra |
 
 
| Impresszum | Médiaajánlat |

Az oldal generálása 0.016094923019409 másodpercig tartott.