Politika Sport Életmód Gyerek
Vélemény Vas Választás Archívum
   
KULTÚRA
Filmkritikák és -ismertetések
 

 
   
FILM
Sablonos szinglimese
 
Az erőltetett helyzeteket a Minden kút Rómába vezet című filmben a színészi játék sem kompenzálja. Josh Duhamel (Nick) semmi emlékezetessel nem lepi meg nézőjét, Kristen Bell (Beth) pedig egyetlen szemszögből sem tűnik különleges karakternek.
 

 
   
FILM
Filmklub a Tepsiben
 
Beretvás Gábor fejébe vette, hogy újabb színfolttal gazdagítja a debreceni filmes élet palettáját, filmklubot szervez tehát, amely, saját alkatához illően, legalább annyira szól a társas élet ápolásáról, mint a filmek iránti szenvedélyről.
 

 
   
ZENE
Levéltitkok háborúban, békében
 
Semmi sem ápolja úgy a szépséget, mint a boldogság – mindez valóban érvényes a svéd Lasse Hallström új filmjére. De mielőtt elhinnénk, hogy a mozivászonra csak a jókedv termett, vegyük számba, mitől szenvednek a Kedves John! című filmben.  

 
   
FILM
Soha rosszabb Szemlét!
 
A 2010. február elején zajlott 41. Magyar Filmszemle Arany Orsó nagydíját a debreceni Hajdu Szabolcs nyerte, aki Bibliothéque Pascal című filmjével emellett megkapta a külföldi kritikusok által felajánlott Gene Moskowitz-díjat, a Diákzsűri nagydíját.
 

 
   
FILM
Pszichokatona álküldetésen
 
Paranormális képességekkel rendelkező, az elme erejével harcoló jedik küzdenek egy békésebb világért a Kecskebűvölőkben. A hippi-életérzésből merítő kiképzés egyik legtehetségesebb parafazonjaként George Clooney próbálgatja tudatalattijának erejét.
 

 
   
DVD
Kettős hatás
 
Szinte nincs olyan ember, aki ne vonzódna valamilyen szinte szégyelnivalóan gyermeteg dologhoz: legyen az nosztalgiát ébresztő tárgy, vagy egy hely, melyhez kötődik. Sokan vannak így kultfilmekkel is, melyek egyenesen ellenséges táborokra osztják a Föld lakosságát.
 

 
   
FILM
Nosztalgia-bérlet
 
A „Budapesti tizenkettő” filmjeiből válogatnak újra az Apolló mozi Art termében: filmvetítések, videobemutatók várják a diákokat és a művészfilm kedvelőket a Debreceni Ifjúsági Archív Filmklubban. A környezet ismerős, az árak barátságosak.
 

 
   
FILM
A menny ígérete
 
Szívszorító, látványos és drámai filmet készített az új évezred első évtizedének egyik amerikai bestselleréből a 2001 óta világhírű filmrendező, Peter Jackson. A Komfortos mennyország című regény filmváltozata mindvégig hű az író alapkoncepciójához.
 

 
   
FILM
Betervezetlen hiba
 
Új filmes műfajban próbálta ki magát Antal Nimród, aki a páratlanul sikeres Kontroll után egy horrort rendezett. A heist filmnek mondott Szállítmánynak most nagyobb a tétje, hisz a 25 millió dolláros büdzsé mellé a filmrendező kiváló színészgárdát is kapott.
 

 
DEOL > Kultúra > Film
  Magasabb szempontból
 
Kele Csilla | 2006. szeptember 20., 10:22
 
Sokan mondogatták már, nem az a szabadság, hogy azt teszi az ember, amit akar, hanem hogy nem kell megtennie, amit nem akar. Szilágyi Andor új filmje, a Mansfeld, a producereket maga mögé toborozva iskolapéldája a szcenírozott emlékezésnek. Mansfeld Péter ’56-os gyerekmártír rekonstruált története mentes a kiüresedett frázisoktól és a manapság divatos szólamoktól, nem fullad kínos érzelgősségbe, csupán teszi a dolgát.
 
Egészen odáig, hogy egy ponton túl a tanult képesség a befogadónak már természetes lesz. Az 50-es évek Kádár-érájának mechanikus döntései, a sokszor, sok helyen hangoztatott szólamok ellenében némi humorral és szépen ívelő, dialógus központú történetvezetéssel ad újabb szempontot a politikai gesamkunsthoz. ’56 különösen hálás téma, hiszen a tematika mára gúzsba köt rendezőt, dramaturgot és színészt egyaránt, a vállalkozás kockázatában a jól sikerült casting és a fegyelmezett dramaturgia a „nyereség”. Ám a látszat ellenére a mostani nem tipikus „mezítlábas” mozi, hiszen a több generáció közös élményeként felsejlő öntudatot a büdzsé is több oldalról támogatja. A történet szerint az akkor még kiskorú Mansfeld Péter (Fancsikai Péter) a forradalom Széna téri emlékeitől „megfertőződve” a felkelés márciusi újjáélesztéséről és bebörtönzött sógora, Virág János kiszabadításáról ábrándozik. Mindeközben társaival kamaszos balhékba, majd köztörvényes bűnökbe keverednek. Elrabolva egy őrségben álló rendőrt még börtönbe is kerülnek, ám hősünk a vizsgálati fogságban sem vall társai ellen, végül már a kivégzést sejtető, el nem követett bűnöket is dacból magára vállalja.
 
A korhű díszletek, kellékek, a filmes forgatókönyvíró -és berendező csapat tekintélyt parancsoló előkészítést sejtet, ám a film mégsem kioktat, hanem a háttérből figyel. Bár a pattogó, töredezett párbeszédeket csak ékelik a kamaszlét lírai közjátékai, az elbeszélés egészét nem a lüktető filmnyelv, hanem a puszta cselekmény dinamikája teszi kiemelkedővé. Regényei, drámái és színházi bemutatói mellett a rendező A rózsa énekei (2003) után hazai és külhoni pályán is elismert lett, a Karlovy Vary Filmfesztivál egykori különdíja is jelzi, az epikus kihívás nem satnyul majd letűnt korok lábjegyzetévé. Jóllehet a téma ezúttal is szerencsés, hisz Mansfeld Pétert ’90-es évekbeli rehabilitációja óta nem emelték be a vizuális kultúra pantheonjába, a portréból közelítő plán személyességgel, lírával itatja át a konok tényeket. A „végtermék” szerencsére egy többnyire vibráló, lélegző elbeszélés, amit Medvigy Gábor operatőrnek is köszönhetünk, hisz a Sátántangó (1995) opusza és a Werkmeister harmóniák (1999) szürkeárnyalatos műveiben már figyelmet szentelt a „kádári örökkévalóságnak”. Ugyan itt nem az erodáló kisvárosok magányát lágyítja tónusossá, most inkább a szocreál fáradt színeire, a vaksötét éjszakai jelenetekre és a börtönlét szürkeségére hajaz. Ám a film snittjei nem a szereplők lelkiállapotára felelnek, a szökési jelenetekhez idomuló kamera olykor a gondolatritmusnak ad némi gellert.        
 
Talán éppen ezért, szereplői sem a nyugati álomgyárak tucatfiguráit kopírozzák, hiszen Maria Morgenstein, akire A passió (2004) Máriájának megformálójaként emlékezhetünk, miliőt váltva most „Mansfeldné”-ként éli a fiát egyedül nevelő a puszta fennmaradásért tigrisként harcoló anya életét. Bár a román színésznő játékának élményét némileg torzítja a magyar hangalámondás, Bánsági Ildikó szerencsésen választott szinkronjával már nemcsak az lesz fontos, mit mondanak a szavak, hanem a női beszéd muzsikája is. Mansfeld Péter szerepében, a kevesebb több elvén, Fancsikai Péter alakítja immár második főszerepét, tizenkilenc évesen, a Sorstalanság (2005) csapatmunkája után manírok nélkül, üdítő természetességgel formálja a lázadó kamasz figuráját. Filmbéli társai, az öccsét, Lacit játszó Bárdi Gergő a Bárka gyerekszínészeként, a memento szerint még túl fiatal áldozat a vérontáshoz, bátyja ösztökélésére messziről figyeli majd az eseményeket. Az öttagú banda tagjaként Dér Zsolt és Szabó Dániel szintén a Sorstalanság gyerekszínészeként edződtek a feladatra, Mansfeld segítőjének szerepében Egri Bálint egészíti ki a filmbéli elítélt kamaszok listáját. Pindroch Csaba a Valami Amerika (2001) és a tekintélyes ázsiót kölcsönző Kontroll (2003), majd a Rokonok (2006) után ismét remekel, Blaskit, a banda kissé túlkoros „fejét” alakítva üdítő, élvezhető színészi játékkal hozza a tettre kész, már-már disszidáláson töprengő csapattag szerepét. A fiúk kihallgatását vezető Fenyő hadnagy némileg pilátusi szerepét Nagy Ervinre osztották, aki éppen egy tucatnyi film után ad hiteles, átgondolt képet az elvi hűség és a józan ész között tipródó hadnagyról. Filmbéli partnere, Szautner hadnagy (Diményi Áron) együtt dolgozik Fenyővel a szövevényes Mansfeld-ügyön, és bár komoly kételyek nem nyomasztják, az egymást is lehallgató tiszt figurájával különös áthallást ad a film szüzséjének. Bárányost, a kettejük feljebbvalóját alakító Eperjes Károly tobzódik a csinovnyik figura tragikus együgyűségében, játékában a szolgalelkűség a politikai cinizmussal karöltve vezeti a mártírok történetét a finishez. Azért Marx-irodalom bikkfanyelvére hajazó aranyköpések és a bürokraták buzgóságát karikírozó slapaj is a szibériai távlatok, vagy éppen „Kádár elvtárs” atyai gondoskodását féli, alakításában Eperjes ezúttal feledhetetlen, erős karakterszerepben válik kulcsfigurává.   
 
Bár a meg nem élt tudás bűnné válik, a lelkiismeret most sem hazudik, Mansfeld Péter és az elítélt gyereksereg története, a mögé sorozó karakterekkel dinamikus, erős kontrasztot vet a történelmi megemlékezések fád szériájára. Ugyan főhősünk nem az ’56-os események kapcsán kerül a belügy rácsai mögé, a film a Széna-térről már csúfosan hazaküldött fiúcska történetével teszi a megemlékezést sajátossá. A kommunista jelmondatok a mechanizált döntések kegyetlenségében válnak bizarrá, hősünk a majdnem nagykorúak makacsságával áll ki eszméi mellett. Az emlékév ürügyén jó alkalom adódott az eddig elhallgatott történet filmesítésére, az ’56-ot két év múlva követő események filmbéli rabjai a szabadság emlékével, saját életük jogán gazdálkodnak.
 
Mansfeld (Mansfeld) – Színes magyar-kanadai filmdráma, Film Art Kft., 2006
Rendező: Szilágyi Andor
Forgatókönyv: Szilágyi Andor
Szereplők: Fancsikai Péter, Maia Morgenstern, Bárdi Gergő, Dér Zsolt, Szabó Dani, Egri Bálint, Pindroch Csaba, Nagy Ervin, dimény Áron, Blaskó Péter, Oberfrank Pál, Eperjes Károly, Seress Zoltán, Gáspár Tibor, Jordán Tamás, Bánfalvy Ági, Djoco Rosic
Producer: Hábermann Jenő
Operatőr: Medvigy Gábor
A film hivatalos honlapja:
Előállítási költség: 3,5 millió EUR
Játékidő: 115 perc
 
Kapcsolódó linkek:


 
 
Értékelje a cikket 1-től 5-ig:
A cikk osztályzata az eddigi szavazatok alapján:
4.63
 
 
 A cikk nyomtatása   |   A cikk küldése E-mailben

 

| << Vissza a főoldalra | << Vissza a rovatoldalra |
 
 
| Impresszum | Médiaajánlat |

Az oldal generálása 0.023993015289307 másodpercig tartott.