Politika Sport Életmód Gyerek
Vélemény Vas Választás Archívum
   
KULTÚRA
Lemezkritikák és -ismertetések
  

 
   
ZENE
Marsbéli próféciák
 
Színészként kezdte, tagja volt a Harcosok klubjának, egy ideje pedig gitárral a kezében folytatja. Jared Leto szenvedélyesen énekel a 30 Seconds To Mars harmadik, némi engedélyezett hangulatszínezőkkel (kórusok, szintetizátorok) dúsított albumán is.
 

 
   
ZENE
Emlékezetes
 
A Lux együttes megalakulásának negyvenéves jubileumán a teljesség igénye nélkül felidézte múltját és vadonatúj, napi aktualitású számokkal is meglepte az őket ünneplő közönséget. A rock debreceni öreg rókái a napokban kapnak Pro Urbe díjat.
 

 
   
ZENE
Ütős koncert
 
Az ütőhangszeres Toldi Éva, akit többek közt dzsesszegyüttesekből ismerhetünk, lelkes tanítványaival tanórákon kívül is foglalkozik; ha kell, még át is írja az órára bevitt kedvenceket. A Ritmico csoport a debreceni jazzbarátoknál vendégeskedett legutóbb.
 

 
   
ZENE
„Magyarországról jövök a karavánommal”
 
A bravúros Paco de Lucía, a spanyol gitár nagymestere adott koncertet március 27-én a Főnix Csarnokban. A flamenco-dzsessz világhírű képviselője a koncert előtt a Deol.hu kérdésére elárulta, felelősséget érez a flamenco jövője iránt.
 

 
   
ZENE
Alice Kottaországban
 
A kócos Tim Burton kissé beteges képi világához nem nehéz zenéket társítani. Alice-feldolgozása nyomán rögtön két filmzene lemez is született. Mi az Almost Alice címen futó korongot ragadtuk magunkhoz. Divatos rock és alternatív zene sok gitárral.
 

 
   
JAZZ
Virtuóz flamenco
 
Az immár 63 éves spanyol gitáros, Paco de Lucía neve összeforrt az igényes, akusztikus muzsikával. Szólóban és más legendás gitárosokkal is gyakran lépett fel eddig, de mostanság leginkább flamenco zenekarával turnézik. A Főnix Csarnokban március 27-én játszik.
 

 
   
JAZZ
Hölgykoszorú
 
Rhoda Scott harmincöt év után érkezett ismét Debrecenbe és töltötte meg a Kölcsey Központ nagytermét. A Hammond-orgona hetvenkét éves, ám igen fiatalos amerikai-francia – és kicsit már magyar – mestere két kiváló hölgy zenésztárssal adott nagysikerű koncertet.
 

 
   
ZENE
Mestermunka
 
Latin világot varázsolt a téli debreceni éjszakába a két gitárfenomén: Tátrai Tibor és Szűcs Antal Gábor, illetve vendégük, az ütőhangszeres Horváth Kornél. A zenét évek óta ismerem, hallgatom, szeretem, de élőben még nem volt szerencsém a virtuózokhoz. 

 
   
ZENE
Retronome pontossággal
 
A rockerek lassan felélednek a szokásos év eleji punnyadásból. Kedvező hír számukra, hogy a hetvenes-nyolcvanas évek zenéit feldolgozó és abból táplálkozó Retronome zenekar február 26-án fellép a Sikk Music Caféban. Vendégük a Stormraiser.
 

 
DEOL > Kultúra > Zene
  Debrecenből indult Ákos az idén
 
HeP | 2006. december 05., 17:33
 
Az, hogy egy Budapesten élő rocksztár frissen megjelenő lemezének turnéját Debrecenben indítja, mindenképpen helyi rocktörténeti jelentőségű esemény. Azt, hogy ez az ő szempontjából mit jelent, biztos, hogy ő tudja a legjobban, mindenesetre sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy a Főnix Csarnokot a legjobb koncerthelyszínnek tartja Magyarországon, s szép emlékek fűzik a városhoz is. Ha hozzátesszük, hogy Ákosról van szó és ismerjük elkötelezett gondolkodásmódját, talán sejthetjük, hogy döntésével egyben tiszteleg a „maradandóság városa” által képviselt értékek előtt.
 
Maga az est a szokásosnak mondható, kb. fél órás késéssel kezdődött. Ákos elektronikus hatásokra épülő bevezetővel indította a koncertet, ami kimondottan ehhez a turnéhoz készült, hogy aztán berobbanhasson az új album egyik legütősebb számával, a Gépszabadsággal. A fauszti-orwelli hasonlatokra épülő aktuálpolitikai üzenet amolyan mátrixos zenei interpretációban valóban hatásos indítás volt, rögtön megadta az alaphangot.
                                                                                                       
Előzetes ígéretéhez hűen valóban mellőzte korábbi nagy slágereit, ám ettől függetlenül nagyon is rock koncertet adott. Persze nem az egy héttel ezelőtt itt járt Bryan Adams amerikai rock and rollja értelmében, hanem összehasonlíthatatlanul másként. Nemcsak mondanivalója tekintetében, de zeneileg is más világot varázsolt a Főnix színpadára. A koncert gerincét az új album (Még közelebb) adta, kiegészülve néhány kevésbé és gyakrabban játszott régebbi dallal – valamennyi erőteljes, már-már gépiesen ható rock átiratban. Leginkább talán Gary Numan megújult zenei világát idézte, kissé finomabb tónusban – mindez konszolidált színpadi megjelenéssel párosult. Az időnként felcsendülő csendesebb darabjai – akusztikus gitár, vagy zongora kísérettel – pedig talán nem is hasonlíthatók máshoz.
 
A turné egyediségét, újdonságát az egyszerű, letisztult színpadkép mellett, többek közt az ott látható-hallható zenészek összeállítása is jelentette. Az emelvény hátsó, legmagasabb részén sorakoztak az akusztikus turnéról ismert Andante Strings tagjai, majd középmagasságban, balra lajstromba vehettük a már ismert zenekari tagokat: Szakos Krisztián szintetizátoron és akusztikus gitáron – ő „követte el” a dalok áthangszerelését is a koncerthez –, jobbra Samu elektromos bőgőn és basszusgitáron, Bánfalvi Sándor pedig vadonatúj TAMA dobfelszerelésén játszott. A színpad elülső, legszélesebb részén, a bal szélen egy új tag, a zongorista Balásy Szabolcs, mellette, pedig a Vivát, Bacchus! énekegyüttes kis létszámú legénysége volt látható, a központban természetesen Ákos, majd jobb szélen a gitárján nem egyszer remekül szólózó Zalán.
 
Az egyszerű, jól átlátható színpad mögött egy kivetítő időnként a színpadon zajló eseményeket nagyította ki, de többségében a dalokat alátámasztó színvonalas képmontázsokat, videókat láthattunk. A kezdéskor belobbanó tűzlángok mellett, később igen hatásos volt egy csendes dalban néhány hosszasan égő gyertya képe, vagy Ákos eddigi élete képekben, családi fotókon a Lepkegyűjtő című dal alatt. A legszebbnek talán az a háttérkép bizonyult, melyen mindvégig egy lepellel letakart, krisztusi alak feküdt felülnézetből, s a szívéből kiáradó fény lassan az egész képet kivilágosította, majd hirtelen visszahúzódása után az alak hűlt helye látszott mindössze. Emellett, a szinte gnosztikusnak is mondható képi utalás mellett, a legdrámaibb hatásúak az október 23-i rendőri erőszak jelenetei és az ötvenhatosok előtt tisztelgő korabeli felvételek voltak.
 
Nem lehet említés nélkül hagyni azt, hogy milyen lelkesen fogadta az ötezresre tehető közönség Ákost. A lelátókon folyamatosan szabadultak fel az ülőhelyek és az est végére szinte megtelt a küzdőtér a tapsoló, éneklő közönséggel. A bejelentést, miszerint az új album máris platina lemez lett, szintén hangos ováció fogadta. Persze, a drámaibb pillanatokban a közönség átszellemültsége is érezhető volt.
 
Az egyik utolsó népszerű, és persze hangos dal az Ikon volt, mely remek alkalmat adott volna a férfikórus stílszerű kibontakoztatásához, de ez valahogy sajnos nem jutott eszükbe. Pedig akár egy rövidke gregorián hangzás is még jobban megemelhette volna az amúgy sem profán dalt. Viszont képileg itt is hatásos effektust láthattunk: folyamatosan pörögtek az ikonfestmények, melyeken a Pantokrátor központi arca – az aranymetszés szerinti központban – a változatlanságban időzött. A végére hagyták az új albumról a Mondj igent és az 1956-ot, melyek méltó módon zárták az estét. Talán egyetlen olyan előadó sincs Magyarországon, akitől ilyen megértően elfogadnák rajongói az est befejezését. Ennek nyitja az ilyenkor tőle megszokott esti ima eléneklése, mely az emelkedett zárást szolgálta december 2-án a Főnix Csarnokban is.
 
Az Ákos-turné további állomásai:
2006. december 8., péntek: Győr, Egyetemi Csarnok
2006. december 14., csütörtök: Szeged, Városi Sportcsarnok
2006. december 16., szombat: Székesfehérvár (Minden jegy elkelt)
 
Kapcsolódó cikkeink:
 
Kapcsolódó linkek:


 
 
Értékelje a cikket 1-től 5-ig:
A cikk osztályzata az eddigi szavazatok alapján:
3.92
 
 
 A cikk nyomtatása   |   A cikk küldése E-mailben

 

| << Vissza a főoldalra | << Vissza a rovatoldalra |
 
 
| Impresszum | Médiaajánlat |

Az oldal generálása 0.01844596862793 másodpercig tartott.