Politika Sport Életmód Gyerek
Vélemény Vas Választás Archívum
   
KULTÚRA
Lemezkritikák és -ismertetések
  

 
   
ZENE
Marsbéli próféciák
 
Színészként kezdte, tagja volt a Harcosok klubjának, egy ideje pedig gitárral a kezében folytatja. Jared Leto szenvedélyesen énekel a 30 Seconds To Mars harmadik, némi engedélyezett hangulatszínezőkkel (kórusok, szintetizátorok) dúsított albumán is.
 

 
   
ZENE
Emlékezetes
 
A Lux együttes megalakulásának negyvenéves jubileumán a teljesség igénye nélkül felidézte múltját és vadonatúj, napi aktualitású számokkal is meglepte az őket ünneplő közönséget. A rock debreceni öreg rókái a napokban kapnak Pro Urbe díjat.
 

 
   
ZENE
Ütős koncert
 
Az ütőhangszeres Toldi Éva, akit többek közt dzsesszegyüttesekből ismerhetünk, lelkes tanítványaival tanórákon kívül is foglalkozik; ha kell, még át is írja az órára bevitt kedvenceket. A Ritmico csoport a debreceni jazzbarátoknál vendégeskedett legutóbb.
 

 
   
ZENE
„Magyarországról jövök a karavánommal”
 
A bravúros Paco de Lucía, a spanyol gitár nagymestere adott koncertet március 27-én a Főnix Csarnokban. A flamenco-dzsessz világhírű képviselője a koncert előtt a Deol.hu kérdésére elárulta, felelősséget érez a flamenco jövője iránt.
 

 
   
ZENE
Alice Kottaországban
 
A kócos Tim Burton kissé beteges képi világához nem nehéz zenéket társítani. Alice-feldolgozása nyomán rögtön két filmzene lemez is született. Mi az Almost Alice címen futó korongot ragadtuk magunkhoz. Divatos rock és alternatív zene sok gitárral.
 

 
   
JAZZ
Virtuóz flamenco
 
Az immár 63 éves spanyol gitáros, Paco de Lucía neve összeforrt az igényes, akusztikus muzsikával. Szólóban és más legendás gitárosokkal is gyakran lépett fel eddig, de mostanság leginkább flamenco zenekarával turnézik. A Főnix Csarnokban március 27-én játszik.
 

 
   
JAZZ
Hölgykoszorú
 
Rhoda Scott harmincöt év után érkezett ismét Debrecenbe és töltötte meg a Kölcsey Központ nagytermét. A Hammond-orgona hetvenkét éves, ám igen fiatalos amerikai-francia – és kicsit már magyar – mestere két kiváló hölgy zenésztárssal adott nagysikerű koncertet.
 

 
   
ZENE
Mestermunka
 
Latin világot varázsolt a téli debreceni éjszakába a két gitárfenomén: Tátrai Tibor és Szűcs Antal Gábor, illetve vendégük, az ütőhangszeres Horváth Kornél. A zenét évek óta ismerem, hallgatom, szeretem, de élőben még nem volt szerencsém a virtuózokhoz. 

 
   
ZENE
Retronome pontossággal
 
A rockerek lassan felélednek a szokásos év eleji punnyadásból. Kedvező hír számukra, hogy a hetvenes-nyolcvanas évek zenéit feldolgozó és abból táplálkozó Retronome zenekar február 26-án fellép a Sikk Music Caféban. Vendégük a Stormraiser.
 

 
DEOL > Kultúra > Zene > Jazz
  Ősök szellemében
 
Héty Péter | 2007. február 08., 15:00
 
Loreena McKennitt a csilingelő hangú kanadai énekes-zenész dalszerző ma a világzene egyik méltán legünnepeltebb, leghallgatottabb egyénisége. Hetedik stúdió albumát tízéves szünet után An Ancient Muse (Egy ősi múzsa) címmel jelentette meg. Már utóbbi lemezei is az ősi érintettséget tükrözték, helytálló tehát az új cím, mivel továbbra is ezt a nyomvonalat követi.
 
Utolsó albuma óta mindössze néhány kislemez, filmzene- és koncertfelvétel adott hírt róla. Az egyszerűségükben szép ír és kelta dalokat tartalmazó (nosztalgia származása iránt) kezdeti lemezei után kiforrt egyedi, összetettebb stílusa, ami napjaink egyik legmisztikusabb hangulatú muzsikája. Énekhangját és hárfajátékát immár számos más hangszeres is kíséri.
 
Az új anyag felvételeivel sincs ez másként. Tudományos igényű és átszellemült kutatásainak eredménye most is jól hallható. Munkája zenei útinapló téren és időn át. Muzsikája az emberiség feltérképezhető kultúrtörténeti kezdeteibe nyúlik vissza.
 
A bevezető Incantation után a Selyem Út mentén szólal meg a The Gates of Istanbul, mely tevegelés ritmusára ringat, majd a Caravanserai nyugalmában elpihenhetünk. Törökös, örmény és más zenei elemek simulnak hozzá egyedi hangjához, s nem utolsó sorban a bizánci kultúra kifinomult világa. Egy kis kitérővel, brit lovagtörténet elevenedik meg a The English Ladye and the Knight régizenei elemeivel, balladisztikus hangulatával, Walter Scott költeménye alapján. Visszatérvén a keletiesebb hangzásokhoz, ismét a Földközi-tenger zenei világában találjuk magunkat: a Kecharitomene egy fokozatosan felélénkülő instrumentális darab, mely a végén visszatér a kiindulás nyugalmába. A szintén balladisztikus Penelope’s Song zeneileg nem igazán a görög regevilágot és eme ősi nép muzsikáját idézi, hacsak nem tekintjük annak Vangelis legkevésbé görögös felvételeit is. A mesés kelet atmoszféráját, zenei világát a Sacred Shabbat sokkal inkább tükrözi, mely címében az ótestamentumot idézi, de zeneiségében talán Egyiptom világához áll közelebb, no nem mintha ezek anno olyan távoliak lettek volna egymástól. Persze nem feledkezhetünk meg arról a tényről, hogy a balkáni zenei világ is ezektől származtatható.
 
A közel-keleti térség zenei világa ismert és kevésbé ismert autentikus vendégzenészekkel elevenedik meg. A dalokat a világzenei felvételek központjában, Peter Gabriel birodalmában a Real World stúdióban rögzítették. A kidolgozott darabok mellett olykor a jól ismert egyszerűséggel szólal meg Loreena énekhangja egy hárfa, vagy oud (arab lant) kíséretében. Ami viszont minden esetben azonos – a színvonalas előadás mellett ­– az a magas szintű hangtechnikának köszönhető kiváló hangzás, amit a „vájt fülűek” élvezhetnek a legjobban.
 
Egyszerű csendességével a Beneath A Phrygian Sky a korai lemezeihez legközelebb álló, hangjának egyediségét a legszebben tükröző dal az új lemezen. A keleti hangzástól immár távolodó, vonósokkal kísért darab megfelelő átvezetés a záró Never-Ending Road (Amhrán Duit) hangzásába. A kelta és brit legendák világ újra megelevenedik, melyeknek gyökereit kutatva juthatott el az ősi kelet varázslatos világához is.
 
Modernebb hangzásokat olyan lehelet finoman épít be muzsikájába, hogy az szinte észrevétlenül simul az ősiesen ható zenei környezetbe. Persze ezeknek a világoknak is fennmaradtak profánabb muzsikái, de hősnőnk csakis a tiszta szellemi világ iránti odaadás által ihletett zenét idéz, de leggyengébb pillanataiban is mindössze romantikusnak mondható. Ezzel el is éri a megfelelő hatást, muzsikája lélekemelő. Jó néhány ilyen értékes zenei felvétellel kapcsolatosan leírtam már, amit most is csak ismételni tudok: egyetlen hibája, hogy sokkal tovább is hallgatnánk, de ez feloldható az újrahallgatással. A nyugalom és emelkedettség zenei világa különösen zaklatott napjainkban hat üdítően.
 
Zárásként felelevenedett bennem egy korai élményem, abból az időből mikor megismerkedtem az énekesnő első lemezeivel, talán másfél évtizede. Feltűnt, hogy hangtónusa mennyire hasonló az általunk a Neoton Famíliából ismert Csepregi Éváéhoz. Az első adandó alkalommal, egy riport közben felvetettem a magyar énekesnőnknek a kérdést, hogy az általa akkor még nem ismert kolléganőjéhez hasonlóan nem gondolkodott-e még azon, hogy olyan zenékben is kiaknázza hangi adottságait, melyek nem kifejezetten a szórakoztatóiparnak készülnek. Válaszában – nem foglalkozván komponálással, dalszerzéssel – házi zeneszerzőire hárította a felelősséget, de megígérte, hogy utána hallgat az énekesnőnek. Én idejében szóltam, de úgy tűnik hiába.
 
(Loreena McKennitt: An Ancient Muse, Verve, 2006.)
 
A dalok listája: 1. Incantation, 2. The Gates Of Istanbul, 3. Caravanserai, 4. The English Ladye And The Knight, 5. Kecharitomene, 6. Penelope’s Song, 7. Sacred Shabbat, 8. Beneath A Phrygian Sky 9. Never-Ending Road (Amhrán Duit) 
 
Kapcsolódó linkek:


 
 
Értékelje a cikket 1-től 5-ig:
A cikk osztályzata az eddigi szavazatok alapján:
4.17
 
 
 A cikk nyomtatása   |   A cikk küldése E-mailben

 

| << Vissza a főoldalra | << Vissza a rovatoldalra |
 
 
| Impresszum | Médiaajánlat |

Az oldal generálása 0.018507957458496 másodpercig tartott.