Politika Sport Életmód Gyerek
Vélemény Vas Választás Archívum
   
KULTÚRA
Kritikák és ismertetések
Filmkritikák és -ismertetések
Lemezkritikák és -ismertetések
 

 
   
KULTÚRA
Mongólia karnyújtásnyira
 
Mi az a bódz és mit jelképez a két hal Mongólia zászlaján? Miért öltöztették fiúruhába a lányokat, s lányruhába a fiúkat a hagyománytisztelő mongolok? A Többkultúrájú Családok Egyesületének februári programján Dzsingisz kán népére vetült fény.
 

 
   
KULTÚRA
Fátyol mögött
 
Az európai nők számára ismeretlen és szokatlan világ tárult a Turmalin Ház látogatói elé azon a rendezvényen, ahol a vendég, Parvaneh Farid ismertette meg a hallgatósággal az iráni nők életét, kiknek múltja, jelene és jövője megannyi fájdalmat rejt magába. 
 

 
   
FILM
Egy kisember nagy utazása
 
Frank Goode (Robert De Niro) nyugdíjas kábelgyári munkás megözvegyül, s mivel a gyerekek önállóan élnek, szerte a hazában, nemigen marad neki más társaság, mint a kiskert dísznövényei és az orvos. Kirk Jones Giuseppe Tornatore ’90-es mozijából indult ki.
 

 
   
KULTÚRA
Fiume – magyar szemmel
 
A Szabad Európa Rádió egyik korábbi munkatársa ajánlotta fel közszemlére a családi ereklyéket. Lakner Lajos múzeumigazgató úgy fogalmazott, hogy a Déri Múzeum szeretné bemutatni a Fiuméhoz kötődő pluralitást a horvát-magyar együttműködés jegyében.
 

 
   
KULTÚRA
Három nap Kazinczy társaságában
 
A nyelvújító Kazinczy Ferenc leszármazottja Svédországból érkezik Debrecenbe, hogy részt vehessen a felmenője emlékének szentelt háromnapos tudományos konferencián. Az egyetemen tartandó tanácskozás érdekes kulturális programokkal egészül ki.
 

 
   
KULTÚRA
„Nyilvános önképzés”
 
Író, költő, publicista, irodalomtörténész, főiskolai docens és elsősorban családapa. Mindennapjairól, munkásságáról, egyszemélyes folyóiratáról, valamint annak különszámáról volt szerencsém beszélgetni egy nagybetűs egyéniséggel, Vitéz Ferenccel.
 

 
   
KÉPZŐMŰVÉSZET
A megváltás szakrális és profán gesztusai
 
Miként gondolkodik a modern ember a bűnökről, a bűnösségről, a megtisztulásról, a halálról és az újjászületésről? A stációkra osztott, dramatikus ívet felrajzoló Messiások című tárlatot Heller Ágnes filozófussal járhattuk végig.
 

 
   
KULTÚRA
Mesterségek dicsérete
 
Ifjú kézművesek munkáiból nyílt országos kiállítás Debrecenben, a Belvárosi Közösségi Házban rendezett VIII. Vándorlegény Konferencián, lehetőséget teremtve a hagyományos kézművességgel foglalkozó fiataloknak a bemutatkozásra és megmérettetésre.
 

 
DEOL > Kultúra
  Akik a versek oltárába szöktek
 
R. Szabó Zsuzsa | 2007. február 12., 13:54
 
Csizmadia Éva és Pinczési Judit. Egy anya és a lánya. Egy prózaíróvá lett emlékező és egy fiatalon elhunyt lírikus. Csizmadia Éva úgy döntött, kettejük költői hagyatékát Debrecen városnak ajándékozza. Ez alkalomból Megnyílik a kulcsra zárt emlékezet címmel író-olvasótalálkozón találkozhattunk az írónővel a Debreceni Irodalmi Múzeumban.
 
Pinczési Judit halálának 25 éves évfordulójára való tisztelettel édesanyja, Csizmadia Éva városunkba hozta a fiatalon elhunyt költő irodalmi és tárgyi hagyatékait.  Csizmadia Évát prózaíróvá lett emlékezőnek neveztem, de mielőtt az írónőről beszélnénk, a méltatlanul feledésbe merülő Pinczési Judit-életműről szeretnék röviden szólni.
 
Bevallom, magam sem sokat tudtam a 34 évet élt költő verseiről, mígnem kezembe nem került a Láng volt az élet című gyűjteményes kötete. A versek olvasása közben akaratlanul is párbeszédbe léptem Pilinszky János és Nemes-Nagy Ágnes költeményeivel. Pilinszky szó- és motívumkészletéből fel-feltűnik a hamu, a rések, a repedések, a kavicsok, a kő, a tárgyak összefonódásai és egymásra utaltságai. Olykor, pedig mintha direkt idézné Nemes-Nagy versépítkező eljárásait. Egyszóval izgalmas intertextuális bolyongássá vált az olvasás.
 
Pinczési nemzedékének egyik legtehetségesebb költője volt. Fiatal kora dacára számos írást hagyott maga után, de pályájának kiteljesedését nem élhette meg. Nem sokkal harmadik verseskötetének megjelenése után, 1982 nyarán meghalt. Csúnya betegsége megkímélte attól, hogy szellemét és világos elméjét elvesztve kelljen vegetálnia. Édesanyja mindent összegyűjtött, amit lánya betegségéig létrehozott, megírt, elmondott vagy elkezdett. 
 
„Sohasem porladok el, versek oltárába szöktem” – ez az idézet áll a fiatal nő sírja melletti szobron. Csizmadia Éva vágya az, hogy ezt az oltárt Debrecen őrizze, az a város, amelynek erős gyökereitől sosem tudott elszakadni.
 
Az emlékek terhe alatt összeroskadó anya kétségbeesett kapkodással akarta megmenteni lányának szavait, betűit, tárgyait, ezért Szabó Magda biztatására tollat ragadott és megírta Pinczési Judit életét. Csizmadia Éva kezébe vette a „képzeletbeli látcsövet” és belenézett a múltba. A tiszavirág dala című könyvben felidézi lánya gyerekkorát, érlelődését, költői sikereit, miközben megrajzol egy olyan kort, amelyben a háború utáni három évtized társadalma és irodalmi élete is megelevenedik.
 
Csizmadia nem tudta letenni a tollat. A kezében maradt, és írt vele. Nem csak gyermekéről, hanem Debrecenről, a cívisvárosi gyökerekről, a válásairól, az emlékeiről, egyszóval megírta önmagát is.
 
A Debreceni Irodalmi Múzeumban megrendezett író-olvasótalálkozón Lakner Lajos muzeológus beszélgetett Csizmadia Évával, saját és lánya, Pinczési Judit költői hitvallásáról. A beszélgetés alatt mindvégig az volt az érzésem, hogy a hetedik x-en is túl levő derűs asszony az írásban, a szavak erejében találta meg a békességet és az életörömöt. Kacagtató visszaemlékezéseiben egy olyan személyiség mutatta meg magát, aki maga is a tollban rejlő csodától kapott utat és jelet: életét el kell jegyeznie az írással. Így ő is egy olyan pályaművet hagy maga után, ami méltán vetekszik Szabó Magda írásművészetével és témavilágával, csak sajnos kevés teret kap a megmutatkozásra.
 
A Véges és végtelen című regényének történetét a szeretett Debrecenbe helyezi. Az önéletrajzi elemekből építkező családregény a debreceni polgári középosztály életébe is elkalauzol. Kedvenc könyve azonban A két per, amelyben válásainak tortúráit írta meg. Csizmadia Éva elragadó személyiség, nem panaszkodik, nem gyászolja lányát, hanem újra és újra megteremti őt is és magát is a regényekben és a visszaemlékezésekben.
 
A Debrecennek felajánlott hagyaték sokrétű: az írásokon kívül híres szobrászok műveit, könyveket, művészeti alkotásokat is magába foglal Csizmadia Éva rendszerezett emlékgyűjteménye. A cívisvárosba visszatérő író boldog, hogy lánya verseinek oltára a szeretett település lehet, és büszke, hogy ő maga is íróként teheti le névjegyét és munkáit a Debreceni Irodalmi Múzeum ereklyéi közé.  


 
 
 
 
 A cikk nyomtatása   |   A cikk küldése E-mailben

 

| << Vissza a főoldalra | << Vissza a rovatoldalra |
 
 
| Impresszum | Médiaajánlat |

Az oldal generálása 0.015683174133301 másodpercig tartott.