Politika Sport Életmód Gyerek
Vélemény Vas Választás Archívum
   
KULTÚRA
Filmkritikák és -ismertetések
 

 
   
FILM
Sablonos szinglimese
 
Az erőltetett helyzeteket a Minden kút Rómába vezet című filmben a színészi játék sem kompenzálja. Josh Duhamel (Nick) semmi emlékezetessel nem lepi meg nézőjét, Kristen Bell (Beth) pedig egyetlen szemszögből sem tűnik különleges karakternek.
 

 
   
FILM
Filmklub a Tepsiben
 
Beretvás Gábor fejébe vette, hogy újabb színfolttal gazdagítja a debreceni filmes élet palettáját, filmklubot szervez tehát, amely, saját alkatához illően, legalább annyira szól a társas élet ápolásáról, mint a filmek iránti szenvedélyről.
 

 
   
ZENE
Levéltitkok háborúban, békében
 
Semmi sem ápolja úgy a szépséget, mint a boldogság – mindez valóban érvényes a svéd Lasse Hallström új filmjére. De mielőtt elhinnénk, hogy a mozivászonra csak a jókedv termett, vegyük számba, mitől szenvednek a Kedves John! című filmben.  

 
   
FILM
Soha rosszabb Szemlét!
 
A 2010. február elején zajlott 41. Magyar Filmszemle Arany Orsó nagydíját a debreceni Hajdu Szabolcs nyerte, aki Bibliothéque Pascal című filmjével emellett megkapta a külföldi kritikusok által felajánlott Gene Moskowitz-díjat, a Diákzsűri nagydíját.
 

 
   
FILM
Pszichokatona álküldetésen
 
Paranormális képességekkel rendelkező, az elme erejével harcoló jedik küzdenek egy békésebb világért a Kecskebűvölőkben. A hippi-életérzésből merítő kiképzés egyik legtehetségesebb parafazonjaként George Clooney próbálgatja tudatalattijának erejét.
 

 
   
DVD
Kettős hatás
 
Szinte nincs olyan ember, aki ne vonzódna valamilyen szinte szégyelnivalóan gyermeteg dologhoz: legyen az nosztalgiát ébresztő tárgy, vagy egy hely, melyhez kötődik. Sokan vannak így kultfilmekkel is, melyek egyenesen ellenséges táborokra osztják a Föld lakosságát.
 

 
   
FILM
Nosztalgia-bérlet
 
A „Budapesti tizenkettő” filmjeiből válogatnak újra az Apolló mozi Art termében: filmvetítések, videobemutatók várják a diákokat és a művészfilm kedvelőket a Debreceni Ifjúsági Archív Filmklubban. A környezet ismerős, az árak barátságosak.
 

 
   
FILM
A menny ígérete
 
Szívszorító, látványos és drámai filmet készített az új évezred első évtizedének egyik amerikai bestselleréből a 2001 óta világhírű filmrendező, Peter Jackson. A Komfortos mennyország című regény filmváltozata mindvégig hű az író alapkoncepciójához.
 

 
   
FILM
Betervezetlen hiba
 
Új filmes műfajban próbálta ki magát Antal Nimród, aki a páratlanul sikeres Kontroll után egy horrort rendezett. A heist filmnek mondott Szállítmánynak most nagyobb a tétje, hisz a 25 millió dolláros büdzsé mellé a filmrendező kiváló színészgárdát is kapott.
 

 
DEOL > Kultúra > Film > DVD
  A Szép és a Szörnyeteg
 
Héty Péter | 2007. március 10., 20:57
 
Nem a rajzfilm, nem is a színes amerikai, hanem az igazi, a régi, fekete-fehér változat. A filmművészetnek alig volt ehhez fogható alkotása, mely a két alapszínnel oly csodás mesevilágot varázsol a néző elé, hogy az minden korosztályt megigéz mind a mai napig. A költő, festő és filozófus Jean Cocteau álmodta celluloidra a keze alatt misztériumdrámává nemesedett mesét.
 
A film képei a múlt század eleji fekete-fehér művészi fotók világát idézik. Minden mai „digitália” ellenére sem lehet ilyesmit létrehozni ihletettség nélkül. S, ha ez meg van, akkor a modern technika nélkül is működik minden. Henri Alekan varázslatos fényképezésének is köszönhető, kinek mestere Eugen Schüfftan volt, aki a Metropolis (a filmművészet eme remekének hazai kiadása is várat magára, néhány más korai Fritz Lang rendezéssel együtt) képi világát is teremtette és filmezte. Azt sem árt tudni, hogy 1946-ban, a világháború borzalmaival a lelkekben született meg ez a lélek-felszabadító remekmű.
 
A Szép és a Szörnyeteg meséje, mind képileg, mind történetileg két világot ütköztet: egy valósat (az apa háza, a külvilág lelketlensége) és egy legendabelit (a Szörnyeteg kastélya, a benső, a lélek misztikája). A külsőséges önzőségnek (ahol a vágyakban tobzódó, zsarnok testvérek és az atyai szeretet ellentéte uralkodik), és egy bensőséges (a másik világtól rejtett, vagy kigúnyolt, a benső szépség önfeláldozó nyugalma és szerelmes izzása által feltárulkozó) világnak a találkozását, átjárhatóságát ábrázolja. Az apa háza Vermeer festményeinek selymes, pasztelesebb, a fényforrásokat elrejtő világát, a Szörny kastélya pedig Gustave Doré metszeteinek kontrasztosabb, meghökkentő, de mégis felemelő mesebeli misztikáját idézik. E két környezet között teremti meg az átmenetet a főhősnő és keresésére induló szerelmese, bejárván a számtalan történetből visszaköszönő misztériumok útját.
 
A klasszikus Leprince de Beaumont történet szerint a Szépség alázatos szívvel szolgálja atyját, míg rajta gúnyolódó, kevély nővérei, s mihaszna bátyja kívánságaikkal ostromolják azt. Amikor apjuk elmegy, kincseket kérnek tőle, mire visszatér, míg a szelíd leány megelégszik egy szál rózsával. Ez az egyszerű rózsa azonban gyökeresen felfordít mindent. Az elszegényedett apa eltéved, egy rejtélyes kastély udvarán találja magát, itt szakítja le a rózsát, amiért az ott magányosan élő Szörnyeteg örök szolgaságot, vagy egyik leányát kéri cserébe. Az apa fel is áldozná magát, de a Szépség önfeláldozása nagyobb és tudja is, hogy a rózsa révén ez az ő végzetszerű sorsa. A történet másik önzetlen szereplője a Szépség bátyjának barátja, aki utána ered szerelmének, hogy megmentse. Időközben a külseje és mágikus ereje miatt eleinte félelmetes Szörny a Szépség előtt feltárulkozik, s megismerhetjük szenvedélyes, tiszta lelkiségét. Kastélyának különleges hangulatát jellemzi, hogy a gyertyatartók nem hagyományos kandelábereken állnak, hanem a falakból kinyúló élő emberi karok fogják őket. A tükrök folyékony kapuk egy másik világba (lásd később a Mátrix-ban), s a szobrok megelevenednek.
 
Számos mesebeli képi és történeti elem teszi még emlékezetesebbé a filmet, de valódi értéke a legendákban mindig visszatérő misztérium dráma, mely ez esetben a lélek újjászületéséről beszél egy lelketlen korban. A történet során a hősnő (Josette Day) szeretetével megváltja, azaz egyesíti a Szörny szépséges lelkét a főhős lényével, aki önfeláldozó szerelemmel küzd érte. Jean Marais kettős szerepe tulajdonképpen hármas, hisz ő személyesíti meg a mesebeli herceg transzfiguráltnak is mondható lényét. Az önfeláldozó szerelemben egyesült pár zárójelenetbeli égberagadása is ezt ábrázolja.
 
A Szép és a Szörnyeteg (La Belle Et La Béte) – Fekete-fehér francia, romantikus dráma,
Rendező: Jean Cocteau
Szereplők: Jean Marais, Josette Day, Michel Auclair, Mila Parély, Nane Germon, Marcel André
Játékidő: kb. 90 perc
 
A DVD adatai:
Hang: magyar, francia (2.0 mono)
Felirat: magyar
Extrák: Interaktív mozgó menük, Filmográfiák, életrajzok, fotógaléria, filmplakátok, előzetes
Hang: magyar (Mono), francia (Mono)
Kép: (4x3)
Lemez: 1 oldalas dupla rétegű lemez
Kiadó: Klub Publishing Kft.
Régió: PAL 2
Korhatár: 12
 
Kapcsolódó linkek:


 
 
Értékelje a cikket 1-től 5-ig:
A cikk osztályzata az eddigi szavazatok alapján:
4.15
 
 
 A cikk nyomtatása   |   A cikk küldése E-mailben

 

| << Vissza a főoldalra | << Vissza a rovatoldalra |
 
 
| Impresszum | Médiaajánlat |

Az oldal generálása 0.020517826080322 másodpercig tartott.