Politika Sport Életmód Gyerek
Vélemény Vas Választás Archívum
   
KULTÚRA
Lemezkritikák és -ismertetések
  

 
   
ZENE
Marsbéli próféciák
 
Színészként kezdte, tagja volt a Harcosok klubjának, egy ideje pedig gitárral a kezében folytatja. Jared Leto szenvedélyesen énekel a 30 Seconds To Mars harmadik, némi engedélyezett hangulatszínezőkkel (kórusok, szintetizátorok) dúsított albumán is.
 

 
   
ZENE
Emlékezetes
 
A Lux együttes megalakulásának negyvenéves jubileumán a teljesség igénye nélkül felidézte múltját és vadonatúj, napi aktualitású számokkal is meglepte az őket ünneplő közönséget. A rock debreceni öreg rókái a napokban kapnak Pro Urbe díjat.
 

 
   
ZENE
Ütős koncert
 
Az ütőhangszeres Toldi Éva, akit többek közt dzsesszegyüttesekből ismerhetünk, lelkes tanítványaival tanórákon kívül is foglalkozik; ha kell, még át is írja az órára bevitt kedvenceket. A Ritmico csoport a debreceni jazzbarátoknál vendégeskedett legutóbb.
 

 
   
ZENE
„Magyarországról jövök a karavánommal”
 
A bravúros Paco de Lucía, a spanyol gitár nagymestere adott koncertet március 27-én a Főnix Csarnokban. A flamenco-dzsessz világhírű képviselője a koncert előtt a Deol.hu kérdésére elárulta, felelősséget érez a flamenco jövője iránt.
 

 
   
ZENE
Alice Kottaországban
 
A kócos Tim Burton kissé beteges képi világához nem nehéz zenéket társítani. Alice-feldolgozása nyomán rögtön két filmzene lemez is született. Mi az Almost Alice címen futó korongot ragadtuk magunkhoz. Divatos rock és alternatív zene sok gitárral.
 

 
   
JAZZ
Virtuóz flamenco
 
Az immár 63 éves spanyol gitáros, Paco de Lucía neve összeforrt az igényes, akusztikus muzsikával. Szólóban és más legendás gitárosokkal is gyakran lépett fel eddig, de mostanság leginkább flamenco zenekarával turnézik. A Főnix Csarnokban március 27-én játszik.
 

 
   
JAZZ
Hölgykoszorú
 
Rhoda Scott harmincöt év után érkezett ismét Debrecenbe és töltötte meg a Kölcsey Központ nagytermét. A Hammond-orgona hetvenkét éves, ám igen fiatalos amerikai-francia – és kicsit már magyar – mestere két kiváló hölgy zenésztárssal adott nagysikerű koncertet.
 

 
   
ZENE
Mestermunka
 
Latin világot varázsolt a téli debreceni éjszakába a két gitárfenomén: Tátrai Tibor és Szűcs Antal Gábor, illetve vendégük, az ütőhangszeres Horváth Kornél. A zenét évek óta ismerem, hallgatom, szeretem, de élőben még nem volt szerencsém a virtuózokhoz. 

 
   
ZENE
Retronome pontossággal
 
A rockerek lassan felélednek a szokásos év eleji punnyadásból. Kedvező hír számukra, hogy a hetvenes-nyolcvanas évek zenéit feldolgozó és abból táplálkozó Retronome zenekar február 26-án fellép a Sikk Music Caféban. Vendégük a Stormraiser.
 

 
DEOL > Kultúra > Zene > Jazz
  Két dudás Mihály egy csárdában
 
Héty Péter | 2007. március 29., 15:16
 
Borbély és Dresch Mihály a hazai dzsessz muzsika legkiválóbb fúvósaiként közös lemezt készítettek Te+Te címmel. A Debreceni Egyetemi Jazzklub szaxofonos sorozatának eddigi leglátogatottabb koncertjén élőben hallhattuk a lemezen is megjelent anyagot. Bár két kiváló karizmatikus muzsikus együttműködéséről van szó a hangverseny leginkább a Dresch Quartet korai időszakát idézte, amikor szintén két nagyszerű fúvóssal dolgoztak, csak akkor még Grencsó Istvánnal.
 
A közös muzsikálás alapja a barátság mellett minden bizonnyal a közös zenei nyelv lehetett ezúttal is. Mindketten játszanak ugyanis a jazz mellett autentikus népzenét. Borbély a Vujicsics együttesben és újabban a Bokros együttesben, Dresch pedig alkalmanként a Csík zenekarral. A kötetlen zenélés híveiként akár szólóban is bármikor képesek ezen műfajok közötti szabad átjárásra. Saját dzsessz együtteseik is sikeresek, de így együtt különösen unikum értékű produkciót jelentenek.
 
Dresch ’Dudás’ Mihály Quartetje éppen azért vált az elmúlt évtizedek egyik kultikus hazai dzsessz együttesévé, mert következetesen ötvözte a műfaj klasszikus vonalát a Kárpát-medence folk muzsikájával. Formációjának ez volt a vezérelve és eköré szerveződtek az időről-időre változó zenésztársak is. Régóta kísérője az erre kiválóan ráhangolódott dobos Baló István is, aki a Borbély Műhely formációnak is tagja. Borbély Mihálynak ez a nem túl régi kvartettje –bár ő maga szintén régóta játszik dzsesszt is a népzene mellett – 2005-ben megjelent lemezével (Meselia Hill) számos elismerést szerzett. Muzsikájában ötvöződik a Bartók által is feltérképezett magyar és a környező népek hangzásvilága, ami nem véletlen, hiszen Borbély a soknemzetiségű Pomázon született, ahol mint egy olvasztótégelyben szívhatta magába azt, amit Bartók hosszas vándorlásai során gyűjtött. Persze, mindez a kortárs dzsessz szabad, improvizatív alapján kibontva és két nagy formátumú muzsikus által egymásra találva bontakozott most ki.
 
A debreceni bemutatkozás a Kölcsey Központban volt, teltházzal. Különösebb bevezető nélkül kezdtek a Levelek című Borbély-kompozícióba, mely megadta a formát a többi darabhoz: az alaptémát közösen vezették fel, hogy aztán a ritmus szekció kíséretében váltva szólózzon a két tenorszaxofon – bár Dresch már az első darabban szopránozott is –, s zárásként visszatérés az alaptémára. Ezután Dresch furulyával indította Öreges című szerzeményét, ami bizonnyal nem saját állapotára, hanem azokra az öreg muzsikusokra utalt, melyektől a népzenét tanulhatta. Érdekes kezdemény a legendás Syriusból ismert Ráduly Mihály kompozíció, a Triptych átirata. Az Erdély blues-zal elszakított országrészünk előtt tisztelgett Borbély szerzeménye. A Medvetánc a Borbély Műhely nagysikerű albumáról a balkáni zenei hatásokkal, tilinkóval az est egyik leghangulatosabb darabja volt. Dresch legalább két évtizedes kompozíciója, a Hazafelé ezután pedig az egyik legszebb szerzeménye volt az estének.
 
A tenor- és szoprán szaxofonon, tilinkón kívül Borbély tárogatón is játszott, ami a dzsessz muzsikában igencsak egyedi szólóhangszer. Dresch a színpad hátsó felén sétálgatott kollégája szólói közben, s ha rákerült a sor inkább a szopránon brillírozott, mint a tenorszaxofonon. Borbély leülve, vagy széke mellől figyelte társa szólóit, de igen gyakran kapott szóló szerepet a fiatal bőgős Horváth Balázs is. A két kísérőzenész együttműködése és a kompozíciók, feldolgozások nagy része kétségtelenül Borbély Mihályhoz kötődik ebben a projektben, bár a „húzónév” minden bizonnyal Dresch Mihályé. Együttműködésük előadói tekintetben azonban mindvégig kiegyenlített, egymást erősítő volt, hisz ahogy a bevezetőben is említettük egy zenei nyelvet beszélnek. A ráadásban szvinges alappal a dzsessz klasszikus korszakait idéző szólókkal búcsúztak a közönségtől. Az est folytatásaként két hét múlva ugyanitt a hasonló stílusú, szintén legendának számító Dél-alföldi Szaxofonegyüttes lép fel.
 
Kapcsolódó cikkeink:
 
Kapcsolódó linkek:


 
 
 
 
 A cikk nyomtatása   |   A cikk küldése E-mailben

 

| << Vissza a főoldalra | << Vissza a rovatoldalra |
 
 
| Impresszum | Médiaajánlat |

Az oldal generálása 0.01860499382019 másodpercig tartott.