Kultúra Politika Sport Életmód
Vélemény Vas Választás Archívum
   
GYEREK
Lámpamesék rossz alvóknak
 
Rufusz Rafael alig négyéves, de már a tréfák és a furmányok nagy mestere, sőt varázsolni is remekül tud, például életre kelti éjjeli szekrényén ücsörgő lámpáját, hogy a sötét éjszakákon meséljen neki. A búra-kalapos Lámpalány ugyanis nagy dolgok tudója. 

 
   
GYEREK
Esőfestők és divatdámák
 
Neveletleneknek és jólnevelteknek, kitűnő tanulóknak és bukottaknak, iskolásoknak és nagyobbaknak, dumakirályoknak és buliszakértőknek, atompasiknak és bombanőknek szól Michael Ende A kis firkások című könyve, melyet magyarul Tandori Dezső fordításában élvezhetünk. 

 
   
GYEREK
Odanézz, törökméz!
 
Ha azt mondod bábszínház, azt mondom, Vojtina. A nagymúltú társulat immár hagyományos, Idesüss a figurásra! című évadnyitó rendezvényén ízelítőt kaphattunk a most induló Vojtina-évadból. A forgatagban Kinizsi Pál és Major Anna „táncba vitt” mindenkit. 

 
DEOL > Gyerek
  Óvoda kicsit másképpen
 
Héty Péter | 2007. április 19., 13:09
 
A gyerekeket tiszteletben kell fogadni, szeretetben kell nevelni, és szabadságban kell elbocsátani – vallja a Waldorf-módszer atyja, Rudolf Steiner. Szigorúan rögzített keretek közt, de azon belül szabadon mozoghatnak a Waldorf-óvodákban a gyerekek. Amennyiben biztonságos és elfogadó környezetben nő fel a gyerek élete első hét évében, személyiségének alapjai stabilabbak lesznek, kreativitása lényegesen meghaladja társaiét.
 
A Waldorf-módszerben a gyermekközpontúság azt jelenti, hogy a gyerekeknek életkoronként gyorsan változó testi-, lelki- és szellemi állapotainak ismeretében, ezek jellemzőit és az ezekből fakadó szükségleteket figyelembe véve, s ezeknek megfelelő módon adja meg az igazi képességfejlesztés, személyiségkibontakoztatás lehetőségét. Mindebben fontos szerepet játszik a mesék világa és az adott környezet, melyben felnőnek. Először ez utóbbiról beszélgettünk a Kikelet Waldorf Óvoda munkatársával, Aranyosi Kata Waldorf-óvónővel.
 
– A kisgyerek a világra nyitott érzékszervként átéli – ha nem is tudatosan – a környezetében számára fontos személyek gondolatait és érzelmeit. Ha szeretettel, figyelemmel, örömmel, pozitív érzéssel és gondolattal veszik körül őket, akkor az kedvezően hat az érdeklődésükre, érzékelésük intenzitására. A környező felnőtt világ feladata, hogy biztosítsa az inger-gazdag fizikális, pszichés környezetet és hogy ne „csapják be” érzékleteiben: ezért javasolt a természetes anyagok használata, a fajsúly- és a felületi viszonyokat „tévesen” reprezentáló műanyag játékokkal szemben (az állat szőrös, a fém hideg tapintású és nehéz, stb.). A kisgyermek mindent utánoz, ami körülötte történik, így a spontán mintakövetésre építünk. Az óvónő a gyerekek jelenlétében csak olyat tesz és gondol, ami utánzásra érdemes lehet, a csoporttal együtt munkálkodik a kenyérsütés, a virágültetés, az akvarellfestés során. Óvodánkban vegyes életkorú csoportban élnek a gyerekek, a család természetes közegéhez hasonlóan. A kisebbek önmaguk és a felnőttek között közvetítőket találnak a nagyobbakban, akiktől a csoport szokásait, napirendjét, ritmusát természetesen, utánzással veszik át. A biztonság kialakításának fontos feltétele az óvoda napi-heti-éves ritmusa, amely támaszt nyújt a gyerekeknek.
 
– Ez ellentmondani látszik annak a Waldorf-óvodákról sokakban élő képnek, amely szerint ott mindent szabad a gyerekeknek.
 
– Szigorúan rögzített kereteink vannak, melyen belül a gyermekek szabadsággal mozoghatnak. Pontosan tudják – épp a ritmikus tevékenység miatt –, hogy mikor mi következik, így az óvónőnek nem kell például hangos szóval fegyelmeznie, hanem ismerős énekkel, rendszeresen visszatérő cselekvésekkel jelzi a következő tevékenységet. Téves tehát ez a kép, mint ahogy az is, hogy burokban neveljük a gyerekeket, és így nehezebben alkalmazkodnak az iskolai követelményekhez. Családias légkör jellemzi óvodánkat, kicsik-nagyok egy csoportban segítik egymást, és tanulnak egymástól. A szabad játékidőt „reggeli kör” követi (közös körjáték, versekkel, énekekkel), vidám légkörben. Tízórainál egy asztal köré gyűlnek a gyerekek, később az udvaron kedvükre játszhatnak.
 
Az igazán ideális az lenne, ha a Waldorf-óvodából kikerülő gyerekek a hasonlóan elfogadó, és személyiségüket tiszteletben tartó iskolába, pl. a kismacsi intézménybe kerülnének. A szakemberek évek, lassan évtizedek óta sürgetik az oktatási intézményrendszer átalakítását, mely túlzott tempójával, indokolatlan teljesítmény-centrikusságával és az egyéni haladás figyelmen kívül hagyásával megnyomorítja a gyermekeket. A személyiség kialakulásában legfontosabb időszak az első hét év. Ha ebben az időszakban biztonságos, elfogadó és fejlődését tiszteletben tartó környezetben nő fel a gyerek, személyiségének alapjai stabilabbak lesznek, kreativitása lényegesen meghaladja társaiét. Ez azonban nem csak a Waldorf-óvodások és iskolások érdeke lenne. Óvodásaink semmivel sem teljesítenek rosszabbul iskolaérettségi vizsgálatokon, mint más társaik. Sokkal ritkábban fordul elő probléma, ismeretlen például – a sok kézműveskedésnek köszönhetően –, a dislexia, vagy disgráfia.
 
– Mi a mesék szerepe a Waldorf-pedagógiában?
 
– A Waldorfnál a természetben található lehetőségek sokszínűsége adja a teret a gyerek különböző játékformáihoz, teljes élményként. A művészi tevékenységek (pl. vizes festés, viaszgyúrás, gyapjúkép készítés) szabad teret engednek a gyerekek alkotó fantáziájának, amit a mese táplál. A technikai fejlődés folyamán érzékelhetetlenné vált az emberi munka folyamata. Ma már az óvodáskorú gyerek is – megfelelő saját tapasztalatok hiányában – a televízióra, könyvekre, magyarázatokra szorul. A felnőttek világának divatáramlatai kényszerítően irányítják, torzítják el saját fantáziáját, élményekhez jobb híján csak a megvásárolt, kész holmikkal juthat. A fantázia, mint elemi képesség, a játékot megváltoztató „elvarázsoló” erő eleveníti meg a gyerek belső alkotó világát. Évezredekkel ezelőtt a mesékből és a legendákból tanultak az emberek. Nálunk is meghatározó a nevelésben a mesék szerepe. Az a célunk, hogy a gyermek végigjárhassa saját lényében az emberiség természetes fejlődésének útját mai világunkig.
 
Hogyan táplálkoznak a gyerekek a Kikelet Waldorf Óvodában és milyen játékokat kapnak a kezükbe?
 
– Az egészséges táplálkozás jegyében a gabonaféléken, zöldségeken és tejtermékeken van a hangsúly, de az ebédet illetően pár hete éppen áttértünk a vegyes táplálkozásra. Ez szülői döntés volt. Ami a játékokat illeti, a drasztikus váltások nem szolgálják a gyerekek harmonikus fejlődését. A legtöbb „Waldorfos” családban fokozatosan alakul ki az igény az életkori sajátosságoknak megfelelő, természetes anyagokból készült játékok iránt. Ám mindenhova érkezik időnként távolabbi rokonoktól, ismerősöktől egy-egy Barbie vagy game-boy. Az ilyeneket az első lelkesedés lecsengése után észrevétlenül el lehet távolítani a játékpolcról. Erről is szoktunk beszélgetni a szülői esteken, valamint nyílt napjainkon.
 
– Gondolom, most az óvodaválasztás időszakában van is érdeklődő…
 
– Ami azt illeti, többen is jönnének, mint ahány gyereket fogadni tudunk. Sokan vállalják a plusz anyagi terhet is, mivel alapítványként működik intézményünk és az elmúlt időszakban úgy alakult ki, hogy az önkormányzat Debrecenben nem támogatja a Waldorf-ovit, de olyanok is vannak, akik éppen emiatt nem tudják gyermekeiket idehozni.
 
Kapcsolódó cikkeink:
 
Kapcsolódó linkek:


 
 
 
 
 A cikk nyomtatása   |   A cikk küldése E-mailben

 

| << Vissza a főoldalra | << Vissza a rovatoldalra |
 
 
| Impresszum | Médiaajánlat |

Az oldal generálása 0.011462926864624 másodpercig tartott.