Politika Sport Életmód Gyerek
Vélemény Vas Választás Archívum
   
KULTÚRA
Lemezkritikák és -ismertetések
  

 
   
ZENE
Marsbéli próféciák
 
Színészként kezdte, tagja volt a Harcosok klubjának, egy ideje pedig gitárral a kezében folytatja. Jared Leto szenvedélyesen énekel a 30 Seconds To Mars harmadik, némi engedélyezett hangulatszínezőkkel (kórusok, szintetizátorok) dúsított albumán is.
 

 
   
ZENE
Emlékezetes
 
A Lux együttes megalakulásának negyvenéves jubileumán a teljesség igénye nélkül felidézte múltját és vadonatúj, napi aktualitású számokkal is meglepte az őket ünneplő közönséget. A rock debreceni öreg rókái a napokban kapnak Pro Urbe díjat.
 

 
   
ZENE
Ütős koncert
 
Az ütőhangszeres Toldi Éva, akit többek közt dzsesszegyüttesekből ismerhetünk, lelkes tanítványaival tanórákon kívül is foglalkozik; ha kell, még át is írja az órára bevitt kedvenceket. A Ritmico csoport a debreceni jazzbarátoknál vendégeskedett legutóbb.
 

 
   
ZENE
„Magyarországról jövök a karavánommal”
 
A bravúros Paco de Lucía, a spanyol gitár nagymestere adott koncertet március 27-én a Főnix Csarnokban. A flamenco-dzsessz világhírű képviselője a koncert előtt a Deol.hu kérdésére elárulta, felelősséget érez a flamenco jövője iránt.
 

 
   
ZENE
Alice Kottaországban
 
A kócos Tim Burton kissé beteges képi világához nem nehéz zenéket társítani. Alice-feldolgozása nyomán rögtön két filmzene lemez is született. Mi az Almost Alice címen futó korongot ragadtuk magunkhoz. Divatos rock és alternatív zene sok gitárral.
 

 
   
JAZZ
Virtuóz flamenco
 
Az immár 63 éves spanyol gitáros, Paco de Lucía neve összeforrt az igényes, akusztikus muzsikával. Szólóban és más legendás gitárosokkal is gyakran lépett fel eddig, de mostanság leginkább flamenco zenekarával turnézik. A Főnix Csarnokban március 27-én játszik.
 

 
   
JAZZ
Hölgykoszorú
 
Rhoda Scott harmincöt év után érkezett ismét Debrecenbe és töltötte meg a Kölcsey Központ nagytermét. A Hammond-orgona hetvenkét éves, ám igen fiatalos amerikai-francia – és kicsit már magyar – mestere két kiváló hölgy zenésztárssal adott nagysikerű koncertet.
 

 
   
ZENE
Mestermunka
 
Latin világot varázsolt a téli debreceni éjszakába a két gitárfenomén: Tátrai Tibor és Szűcs Antal Gábor, illetve vendégük, az ütőhangszeres Horváth Kornél. A zenét évek óta ismerem, hallgatom, szeretem, de élőben még nem volt szerencsém a virtuózokhoz. 

 
   
ZENE
Retronome pontossággal
 
A rockerek lassan felélednek a szokásos év eleji punnyadásból. Kedvező hír számukra, hogy a hetvenes-nyolcvanas évek zenéit feldolgozó és abból táplálkozó Retronome zenekar február 26-án fellép a Sikk Music Caféban. Vendégük a Stormraiser.
 

 
DEOL > Kultúra > Zene > Jazz
  Újra Debrecenben Marcus Miller
 
Héty Péter | 2007. május 18., 14:31
 
A basszusgitárosok közül általában a jazz muzsika területéről szoktak kikiáltani egyeseket legjobbaknak, olyanokat, akik más műfajokba is elkalandoznak. A világ egyik ilyen legjobbjaként számon tartott Marcus Miller immár második alkalommal lép fel Debrecenben. A 48 esztendős muzsikus pályája három évtizede töretlen, nem csak hangszertudásának, de szerzői-, produceri tevékenységének is köszönhetően. Aktivitására jellemző, hogy se szeri se száma azon lemezeknek, melyeken világsztárok oldalán zenél, de szóló albumaival is nagy elismeréseket szerzett.
 
A fekete muzsikus igazán nagy hírnevet akkor szerzett, amikor a nyolcvanas években a már szinte fetisizált dzsesszzenész, Miles Davis maga mellé szólította. Nem mondhatni, hogy az ekkor már nagy múltú Davis-nek ez volt szakmailag a legkiemelkedőbb korszaka, de egy elvontabb periódus után mindenképpen egy népszerűbb, emészthetőbb irányba nyitott, ami újabb elismertséget hozott számára. Millernek is, hiszen nemcsak zenészként, hanem hangszerelőként és producerként is közreműködött hat Davis-albumon ebben az időszakban, a kiemelkedő Tutu például teljes egészében az ő munkája, a mester szinte csak „rátrombitált”.
 
Az ezt megelőző korszakában többek között David Sanborn mellett zenélt, akivel később is töretlen maradt kapcsolata. A kis Miller zenei fejlődésére nagy hatással volt több hangszeren játszó édesapja és másod-unokatestvére, Wynton Kelly, aki korának egyik legjobb jazz-zongoristája, Miles Davis zenésztársa és jóbarátja volt, nem csoda hát, hogy az ifjú tehetség már fiatalon bekerült a legjobb körökbe. Miller 10 éves korától klarinétozni tanult, majd három év múlva „hozzá vette” a szaxofont és Hammond-orgonát. Először a Harlem River Drive nevű együttesben lett hivatásos zenész (a dobos Omar Hakim), ahol már basszusgitározott és énekelt is.
 
Marcus Miller a New York-i zenei élet egyik legfelkapottabb muzsikusa lett, s  hamarosan olyan világhírességeknek írt zenét és játszott lemezeiken, mint Aretha Franklin, Stevie Wonder, Prince, Paul McCartney, Eric Clapton, Wayne Shorter, Buddy Rich, Dave Grusin, Roberta Flack, Chaka Khan, Lee Ritenour, a Brecker Brothers és Bob James. A közönség leginkább basszusgitárosként ismerte és kedvelte meg. Szólóira az ún. „slappelés” (a húrok ütés általi megszólaltatása) jellemző és igen hangsúlyosak a funky elemek is benne. Az alap természetesen a dzsessz, s  időnként a basszusklarinétot is kézbe veszi koncertjein, de alkalmasint énekel is. Sikereit követően a nyolcvanas évek közepe óta készít önálló lemezeket, melyek közül kiemelkedett az M2 és a Tales.
 
Immár saját házi stúdiójában tölti napja nagyrészét, ha nem turnézik. Itt szerez muzsikát más előadóknak és nem utolsó sorban saját zenekarának. Persze, hosszú volt az út idáig, sok mindenen keresztül kellett mennie, de mindig tudott a zenére koncentrálni. Más zenésztársakkal ellentétben távol tudott kerülni a drogoktól is, amihez azért látnia kellett számos zenésztársa, barátja temetését is (pl. Jaco Pastorius), de pozitív példa volt számára e téren barátja, Omar Hakim is. A nagy „drogtúlélő” Clapton társasága is ez irányba hathatott. Persze, a legfontosabb hatás minden bizonnyal a zene volt, amit számos irányból „szívott” magába, s  ezt jól hallhatjuk kompozícióin is. Szerteágazó munkái mellett jut ideje saját – elsősorban fúziós dzsesszt játszó – zenekarának összetartására is.
 
Csapatának jelenlegi tagjai önállóan is igen fajsúlyos muzsikusok, szinte mindegyikük rendelkezik saját zenekarral, lemezekkel is, és számos más kiváló muzsikus oldalán is megfordultak. Rájuk is jellemző a dzsessz mellett a könnyedebb, táncosabb műfajok iránti nyitottság. A szájharmonikás Gregoire Maret az egyetlen, aki populárisabb területeken nem igazán mozog. Bizonyára ő lesz az egyik legérdekesebb színfoltja a debreceni estének is. A többiek egy részét már láthattuk hat éve is.
 
A 2001-es debreceni, sportcsarnok beli fellépéséhez viszonyítva valószínűleg letisztultabb, csendesebb koncertre számíthatunk, már csak a környezet adta lehetőségek miatt is. Gitáros sem lesz most a zenekarban, ami részben oka lehetett az akkori rockosabb megszólalásnak is. Akkor ugyanis a nagy csarnokot oly fülsiketítően berősítették, hogy e sorok írója szabályos fizikai fájdalmat érzett a hangerőtől, s  bizony játékuk is oly lélektelennek, erőből „lenyomottnak” tűnt, mint a hangosítás, ami más műfajokban talán elmegy, de a dzsesszben nem igazán. Persze, a zsúfolt csarnok tömegének minden bizonnyal nem volt ez sem kellemetlen, hiszen a nagy létszámhoz viszonyítva kevesen döntöttek a távozás mellett, de meg kell hagyni: a nagy felhajtás ellenére igen sokan poroszkáltunk a Kassai úton még a koncert vége előtt hazafelé. Ezúttal reméljük másként lesz, az apró finomságok is megnyilvánulnak majd.
 
(A Marcus Miller Band május 21-én este lép fel 19 órától a Kölcsey Központ nagytermében.)
 
Kapcsolódó linkek:


 
 
 
 
 A cikk nyomtatása   |   A cikk küldése E-mailben

 

| << Vissza a főoldalra | << Vissza a rovatoldalra |
 
 
| Impresszum | Médiaajánlat |

Az oldal generálása 0.017374992370605 másodpercig tartott.