A végtelent csak sejtjük, de nem ismerhetjük meg. Ebből a gondolatból táplálkozik a geometrikus formákra építő művészet, amely az egyén és a mindenség viszonyára reflektál. A Belvárosi Galéria tárlata harminchat művész alkotását tárja a szemlélő elé.

 

A hétköznapokat feledteti a kassai festőművész, Duncsák Attila Élet-rajz ecsettel című kiállítása. Képei tanulságos üzeneteket rejtenek magukban: mindannyian álarcot viselünk, s csak rajtunk múlik, hogy ki merünk-e lépni a magunk által felépített színházból.

 

Formákon múlik az élet. Füst Milán szavai váratlan hangsúllyal és élményszerű közvetlenséggel nyernek aktualitást a Zsolnay-kiállításon. Ami elénk tárul, több is, kevesebb is, mint művészet. Használható, koptatható szépség. Amihez közünk lehet.

 

Hol húzódik, s van-e egyáltalán manapság határ művészet és szimpla meghökkentés között? A Modem Partíció 2.0/Fake címmel rendezett kiállítást kortárs alkotók olyan munkáiból, melyek feszegetik, sőt ki is tágítják a hagyományos művészeti formák kereteit.

 

Bár A másik Csinszka című kiállítás anyaga az Ady Endre temetését követő, Csinszka haláláig tartó időszakot öleli fel, Rockenbauer Zoltán művészettörténész előadásán a költővel való házasságról is hallhattunk tankönyvekben nem szereplő történeteket.

 

Berszán Zsolt képzőművész nem mindennapi művészi alapanyagokból hozza létre műalkotásait: betonból, szurokból, purhabból, alumíniumból, szilikonból és szénből alkotja meg a születés és halál, a megsemmisülés és elmúlás misztériumát feldolgozó műveit.

 

Meghosszabbította Aknay János festőművész tárlatának nyitva tartását a Modem. Az immár Kossuth-díjas képzőművész képei április 3-áig láthatók. Aknay Jánossal a napokban megtartott tárlatvezetése után beszélgettünk pályájáról, debreceni emlékeiről.

 

Míg a magánéletében az extrovertáltság jellemzi Jankovics Marcellt, addig munkáin a befelé fordulás jelenik meg – vélekedett Szemadám György festőművész a Debrecenben kiállító alkotóról, aki a Kölcsey Központban ízelítőt ad Az ember tragédiájából is.

 

Boncza Bertát, azaz Csinszkát, Ady Endre özvegyét, Márffy Ödön feleségét a halhatatlan múzsák között tartjuk számon. A Modem tárlata, A másik Csinszka című kiállítás az asszonynak azt az oldalát mutatja meg, ami – sajnálatos módon – kiszorult a köztudatból.

 

Tóth Tamás filmrendező képeinek elsődleges minőségét talán az adja, hogy többségük nem akar tudni a festészet történetéről. Pontosabban: a maguk állításait nem az európai festészettel folytatott diskurzus terébe helyezik. Sajátos autonómia jellemzi őket.

 

Szinte a világ vége Debrecenből a pünkösdi búcsújáról híres Csíksomlyó. A változatos út nagyjából félezer kilométer, s legalább hétórányi. De ha már ott vagyunk, rögtön kiderül: nem a perem ez. Hanem a közép. A szív helye.

 

 

A jó úton áldás van, de fájdalom nélkül nincs dicsőség – szól a Camino mottója. „Mindössze” céltudatosság, hivatástudat és hit kell a célok eléréséhez is. Kocsis István Tamás fotóművész zarándokútjának képi lenyomata a Debreceni Mű-Terem Galériában látható.

 

Sokszor, sokan eltemették már a hagyományos táblaképfestés műfaját, kivált az új médiumok rajongói. Pedig van még ötlet és kreativitás a festészetben a XXI. században is – erről tanúskodik többek közt az Ezüst négyszög... című tárlat.

 

Buja vágy, szűziesség, telt és karcsú nők, múzsák és társak, egyszóval erotika. Ez a megunhatatlan téma kerül most a középpontba a Misztika Galériában, ahol egy nemrégiben megjelent album (Debreceni művészek erotikus grafikái) alkotásaiból nyílt kiállítás.