Politika Sport Életmód Gyerek
Vélemény Vas Választás Archívum
   
KÖNYV, FOLYÓIRAT
Bohém bohóságok
 
Van egy képünk a csehekről, akik ülnek a kocsmában, sört isznak, és szerelmesek az életbe. ©vejk szülőatyja, Jaroslav Haąek írásaival ehhez még hozzá is tesz: harsány humort, ami A szerencsétlen rendőrfőnök című kötetben olvasható elbeszéléseit jellemzi.
 

 
   
GASZTRONÓMIA
Nem csak szakácsoknak
 
Sokan panaszkodnak a szakmát mesteri szinten művelők között arra, hogy a szakácsképzés rendkívül alacsony színvonalon folyik. Ezt a hiányt enyhíti a Szakácsok könyve című kiadvány, mely azonban nem csupán a szakácskodást hivatásszerűen űzőket szólítja meg.
 

 
   
KÖNYV, FOLYÓIRAT
Napsütés és árnyék Terézanyuval
 
Író-olvasótalálkozók alkalmával általában a meghívott életéről, munkásságáról, vagy az írásművészet által kiváltott érzésekről esik szó. A népszerű Rácz Zsuzsa debreceni látogatásakor azonban az írói hivatás árnyoldalai is megvilágosodtak…
 

 
   
KÖNYV, FOLYÓIRAT
Nyitnikék
 
Sorsfordítás, nyitottság, lelkesedés – ezek az új, Crossroad életvilág magazin hívószavai. Aikido itthon, barátság a tajgán, hűvös szinglisors és a másnapi borízű élmény – világjártakkal pillantunk a tavaszi lapszámban a kulisszák mögé.
 

 
   
KÖNYV, FOLYÓIRAT
Lemezlovaglás
 
Tekinthetjük a véletlen művének, de direkt marketingfogásnak is, hogy politikai rendszerünket vizsgálgatja különböző aspektusokból a 3+1 lemezben gondolkodó Bëlga. Az áprilisi WAN2 címlapfigurái nem csak e tekintetben hagyják bizonytalanságban az olvasót.
 

 
   
KÖNYV, FOLYÓIRAT
Múzeumi mustra
 
A belváros szívében már 1930-ban megnyitotta kapuit a Déri Múzeum, kutatók sora gyarapítja az állományt, számlálva a világ kincseit. A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve a szakmai hűségről mesél. A legújabb kötet bemutatja a múzeum minden szegletét.
 

 
   
KÖNYV, FOLYÓIRAT
Napló a költészetről
 
A költészet értelméről, hasznáról tulajdonképpen azóta vitatkoznak, mióta az irodalom megjelent az emberi kultúra színterén. Filip Tamás a Magyar Napló áprilisi számának első oldalán a költészet megkérdőjelezhetetlen jelentősége mellett érvel.  

 
   
KÖNYV, FOLYÓIRAT
Mindent vagy semmit
 
Esélyegyenlőség, azonos bánásmód és elbírálás. A szociológus, politikus Lévai Katalin új regénye, Hírnév – Új élet kezdődik címmel immár azt a világot mutatja be, ahol mi nők is sikeresek és elismertek lehetünk. De vajon elég erősek vagyunk?
 

 
   
KÖNYV, FOLYÓIRAT
Mitikus lények meséje
 
Két különös lényről, Irijámról, a halkirálynőről és Jonibéről, a madárkirályról szól A herceg álma című kötet szerzőjének új verses meséje. Schein Gábor mítoszok világát idéző történetében e két teremtő hatalommal bíró lény egymásra talál és nászt ül.
 

 
   
KÖNYV, FOLYÓIRAT
Bús-novellák, elégedett olvasók
 
A magyar kultúra napjához kötődő debreceni ünnepségsorozat záró rendezvényét, melynek vendége Bús Anikó író volt, a Méliusz-központ tartotta meg. Bebizonyosodott, hogy kultúránk színvonalának növekedésében elodázhatatlan szerepe van irodalmunknak.
 

 
DEOL > Kultúra > Könyv, folyóirat > Ismeretterjesztő
  A Hortobágy madarai
 
Pásti Csaba | 2005. február 07., 11:35
 
Nagy könyv született A Hortobágy madárvilága című kiadvány megjelentetésével. A könyvet a Hortobágy Természetvédelmi Egyesület adta ki és a kitűnő minőségéről híres szegedi Winter Fair Nyomdában kapta meg impozáns formáját mindez a laikusoknak azonban még valószínűleg nem sokat mond.
 
De maguk a számok talán beszédesebbek:
 
Összesen kilenc év és több mint ötven munkatárs áldozatos munkája kellett ahhoz, hogy a Hortobágy 337 madárfaját közel hatszáz oldalon, továbbá százhuszonöt színes képtáblán bemutató, lexikon méretű (és súlyú) könyv megszülethessen.
 
De nemcsak a méret a lényeg. A minőséget garantálja maga a szerzőgárda, hisz a Hortobágyot és a terület madárvilágát a legjobban ismerő kutatók (köztük több debreceni madarász) foglalták össze azt az ismeretanyagot, ami a rengeteg megfigyelési adatból, valamint a több mint száz éven át folyó madártani kutatásokból kikristályosodott.
 
Dr. Festetics Antal professzor akinek köztudottan elévülhetetlen érdemei voltak a Hortobágyi Nemzeti Park megalapításában élvezetes stílusú és tanulságos mondanivalójú előszava vezeti be a könyvet, majd a szerkesztő, Ecsedi Zoltán útmutatójából megismerkedhetünk annak felépítésével és használatával is.
 
Az első részben (szerzői: dr. Aradi Csaba, Ecsedi Zoltán, Gazdag Izabella, dr. Harka Ákos, Horváth Róbert, Lisztes László, Molnár Attila, prof. Oláh János, dr. Rácz István, Rakonczay Zoltán, Sándor István, dr. Sümegi Pál, Világosi János) a kiadvány precízen bemutatja a Hortobágy fejlődéstörténetét, éghajlatát, talajait, a madárvilágot befolyásoló gazdálkodási módokat, majd megismerkedhetünk a természetvédelmi kezelési stratégiákkal és a jellegzetes madár élőhelyekkel is.
 
Külön érdem, hogy ebben az általános részben többnyire nem a sokszor átvett kliséket olvashatjuk újra, hanem valóban új ismeretekkel gazdagodhatunk, sőt a korábban rosszul tudott, tévedésen alapuló információkat is helyre teszik a szerzők. Egy példa: dr. Sümegi Pál közérthető stílusban bizonyítja újabb kutatások alapján, hogy a Hortobágy nagy részének szikesedése már a pleisztocén kor végén (15 ezer évvel ezelőtt) megkezdődött, és a korábban általánosan elterjedt nézet, miszerint a puszta csak a Tisza-szabályozások után szikesedett volna el, nem állja meg a helyét.
 
Ezután külön fejezetben mutatkozik be a kiadó egyesület, ahol megismerhetjük a szervezet célját, természetvédelmi tevékenységét és eddigi legfontosabb eredményeit.
 
Az első rész azzal zárul, hogy előbb Dr. Oláh János professzor a nemzeti parkokról, majd Rakonczay Zoltán a Hortobágy jövőjéről fejti ki nézeteit, amelyek tanulságait illendő lesz (lenne) megfontolni a következő évtizedek természetvédelmi stratégiájának megtervezésekor is.
 
A könyv második része kissé rövidre sikerült, ami különösen a könyv felépítését tekintve szembetűnő, hiszen az első rész 91 oldala után ez mindössze 9 oldalból áll. Ebben a részben előbb Ecsedi Zoltán foglalja össze a Hortobágy madártani kutatásának történetét, amelyet az 1900-as évek elejétől számítunk. Lehetetlen itt felsorolni mindazokat, akik sokat tettek a puszta madárfaunájának megismeréséért, hiszen Schenk Jakabtól a mai fiatalokig igen sok kutató elévülhetetlen érdeme, hogy egyáltalán e könyv megszülethetett, és hogy hazánkban a Hortobágy a madártani szempontból legjobban ismert területté válhatott. Az egyes fajok leírásakor, illetve a bibliográfiában valamennyi tudós nevével találkozhatunk.
 
Korunk egyik legjobban fejlődő „iparága” az ökoturizmus, a könyv második részének másik fejezetében ennek madártani változatával Világosi János ismerteti meg az olvasót. A szervezett madármegfigyelő turizmus a Hortobágyon alig húsz éve tart, ám ez idő alatt a bevételi források mellett – már számos tudományos adattal is gazdagították hazánkat a külföldről érkezett tapasztalt ornitológusok, ami a fejezet végén található táblázatból is kitűnik.
 
A könyv legterjedelmesebb, harmadik része tartalmazza a madarak ismertetését. (444 oldal, ha nem számítjuk bele a függeléket és az irodalomjegyzéket!)
 
Tudományos alapossággal, mégis tömören mutatja az egyes fajok elterjedését, magyarországi és hortobágyi előfordulását, vonulását, esetleges fészkelését és állománynagyságát, a költő fajok esetében külön elterjedési térképeket is közölve. A szerkesztőt és munkatársait dicséri, hogy a számos kutató által készített fajleírások egységes arculatot kaptak, úgy, hogy a könyv folyamatos olvasása közben a szerzők változása szinte fel sem tűnik. (Pedig összesen tizenkilencen írták e fejezetet, név szerint: Ecsedi Zoltán, dr. Kovács Gábor, ifj. Oláh János, Konyhás Sándor, Végvári Zsolt, Tar János, Gál András, dr. Juhász Lajos, Zöld Barna, Emri Tamás, Sándor István, Zeke Tamás, Szilágyi Attila, Gyüre Péter, Kapocsi István, Tar Attila, Kovács Gergely, dr. Endes Mihály és Dudás Miklós).
 
A kiadvány legvégén található függelékben olvashatjuk a ma már legendásnak számító nemzetközi indítvány eredeti szövegét a magyar puszták fenntartásáért, amelyet Dr. Festetics Antal professzor fogalmazott. A Hortobágy nemzeti parkká válásában komoly szerepet játszott az a referendum, amelyet 1968-ban nyújtottak be a Magyar Népköztársaság kormányához, olyan nemzetközi hírű tekintélyek aláírásával, akik közül ma ötöt Nobel-díjasként tart számon a tudománytörténet.
 
Szintén a függelékben kapott helyet a szorosan vett Hortobágy faunájához nem sorolható, de a terület 30 kilométeres körzetében megfigyelt madarak (alka, uráli bagoly, déli hantmadár) ismertetése, valamint a Hortobágyon (ám a könyv anyagának lezárta után) Nagy-Vókonyán észlelt kis flamingó adatának közlése is.
 
A nem szakembereknek is élményt nyújthat a tájakat, élőhelyeket és természetesen a madarakat bemutató több mint hatszáz (!) fénykép, amelyeket a legkitűnőbb hazai természetfotósok alkotásaiból válogattak, de emelik a kötet vizuális értékét Kókay Szabolcs és Nagy Gyula tusrajzai, valamint Ian Lewington borítón látható festményei is.
 
A könyv maga tehát összefoglalás, de egyben a további, még alaposabb kutatások fundamentumaként is szolgálhat a jövőben. Ehhez nyújt segítséget a kötet végén található igen részletes irodalomjegyzék, amely a Hortobágy madártani bibliográfiájaként önálló kiadványként is megállná a helyét.
 
„Schnek Jakab, Dr. Nagy Jenő, Dr. Udvardy Miklós és Szabó László Vilmos emlékére” – olvashatjuk a könyv első lapjain.
 
És valóban: az ornitológia munka alapos áttanulmányozása után kijelenthető, hogy a Hortobágy egykori nagy madártani kutatóinak méltó emléket állítottak a kiadvány alkotói!
 
(Ecsedi Z. (szerk.) (2004): A Hortobágy madárvilága. Hortobágy Természetvédelmi Egyesület, Winter Fair, Balmazújváros – Szeged, 2004)


 
 
Értékelje a cikket 1-től 5-ig:
A cikk osztályzata az eddigi szavazatok alapján:
3.51
 
 
 A cikk nyomtatása   |   A cikk küldése E-mailben

 

| << Vissza a főoldalra | << Vissza a rovatoldalra |
 
 
| Impresszum | Médiaajánlat |

Az oldal generálása 0.015497922897339 másodpercig tartott.